Már alig van esély az éghajlatváltozást okozó gázok kibocsátásának csökkentését szabályozó új nemzetközi szerződés megkötésére a koppenhágai konferencián – fogalmazott az ötnapos tárgyalatsorozat után Yvo de Boer, az ENSZ légkörvédelmi titkárságának vezetője.
A dán fővárosban szerződés helyett valószínűleg politikai keretegyezményt kötnek majd, amelyben a fejlett országok elkötelezik magukat a káros gázok kibocsátásának csökkentése, és a fejlődő országok klímavédelmi erőfeszítéseinek támogatása mellett.
Csak beszélnek róla
De Boer, az európai államok képviselői és amerikai delegáltak véleménye szerint ez dokumentum lehet aztán majd az alapja a további tárgyalásoknak, amelyek nagyjából egy évet vehetnek igénybe, így jövőre már sikerülhet tető alá hozni a 2012-ben lejáró kiotói egyezményt felváltó új szerződést.
Megfigyelők rámutatnak: a fejlett államok képviselői elmozdultak korábbi álláspontjukról, a jogi kötelezettségekkel járó szerződés helyett most már a pusztán politikai ígéreteket tartalmazó megállapodás kívánatosságát hangsúlyozzák. Ezzel pedig közvetve elismerik, hogy kudarcba fulladtak a koppenhágai konferenciát felvezető tárgyalások.
A 192 ország küldöttei legutóbb szeptemberben, Bangkokban üléseztek egy héten át, majd New Yorkban, az ENSZ szervezésében magas szintű megbeszéléseket folytattak az éghajlatváltozás elleni küzdelemről. A téma szerepelt a legfejlettebb ipari államokat és a legnagyobb fejlődő országokat, valamint az Európai Uniót tömörítő G20 csoport csúcstalálkozójának napirendjén is, de a nyitott kérdéseket egyik alkalommal sem sikerült lezárni.
Az USA-ra várnak
A legnagyobb vita a fejlődő országokat az éghajlatvédelmi harcban és a változó klímához való alkalmazkodásban támogató alap körül van. A legszegényebb országokat tömörítő G77 csoport szerint a károsgáz-kibocsátás oroszlánrészéért felelős fejlett államok nem hajlandóak kellő mértékben támogatni őket.
A fejlődő országok, tudósok és környezetvédő szervezetek bírálják a fejlett államokat azért is, mert nem elég ambiciózusak a számszerű kibocsátás-csökkentési céljaik. Ezzel összefüggésben különösen sok kritika éri az Egyesült Államokat.
Az üvegházgáz-kibocsátás visszafogására vonatkozó kötelezettségvállalás hiányának azonban az a fő oka, hogy a washingtoni törvényhozáson egyelőre nem ment át a demokraták klímavédelmi törvényjavaslata, amelynek alapján az Obama-kormány nemzetközi jogi érvényű szerződésben határozhatna meg kibocsátás-csökkentési célokat.
Szakértők szerint nem valószínű, hogy a december 7-én kezdődő koppenhágai konferenciáig sikerül elfogadtatni a vonatkozó jogszabályt.
