Nem is tudom biztosan, de talán a Magyar Ökölvívó Szakszövetség elnöke, Dr. Csötönyi Sándor nyilatkozta azt az elmúlt egy hétben, hogy „ha Balzsay nem tudja megverni Stieglitz-et, akkor kit fog?”. De az ökölvívásban gyakran az egyszerűnek tűnő házi feladatok a legnehezebbek…
Ebből kapott most alapos leckét a most már egykori WBO nagyközépsúlyú világelső Balzsay Károly (21 győzelem – 1 vereség), aki a szombati meccs előtti összehasonlítgató elemzésekben minden szempontból jobb ökölvívónak látszott, mint az oroszországi születésű német Robert Stieglitz. Tegyük hozzá, hogy Karesz tényleg jobb bokszoló, mint a német, ám az előnyöket ki is kell tudni használni, ami persze nem olyan egyszerű, mint azt egy ilyen írásban számon kérni az érintettől.
A hét elején Erdei Zsolt pontozta a két ringbe lépő nagyközépsúlyú harcost: „Madár” technikában, gyorsaságban és ütőerőben jobbnak ítélte a címvédőt, viszont erőnlétben – így utólag jelzés értékűen – egyforma pontszámot osztott ki, amihez hozzátesszük még, hogy Stieglitz sokkalta rutinosabb, nem csak mérkőzésszám, hanem a ki-ki meccsek tekintetében is.
Jól kezdődött a mérkőzés magyar szempontból, ugyanis Balzsay határozottabbnak tűnt, noha néhány menet megítélése bizony pontozói felfogás kérdése volt. Viszont Karcsi a kelleténél több ütést kapott be, de amíg az ő pontos és erős ütései betaláltak, ez nem tűnt vészesnek. Elgondolkodtató volt azonban az a tény, hogy a címvédőben keresve sem találtunk semmi játékosságot, mindent erőből próbált megoldani. Külső szemlélőként úgy látszott, abban bízik, hogy egy nagy ütéssel befejezi a mérkőzést, holott néhány menet után még a közönség soraiban is az a vélemény alakult ki, miszerint ezen az estén nem lesz kiütés.
Karcsi legjobb ütései is átszaladtak az ellenfelén, különösebb nyom nélkül, miközben ezek a próbálkozások feleslegesen szívták a magyar klasszis erejét. Sok laza előkészítő ütés talán szerencsésebb irányba terelhette volna a küzdelem alakulását, ezt Erdei Zsolt példája is igazolja, aki sokszor úgy verte péppé ellenfeleit, hogy a hátsó kezét csak ritkán, vagy csak a meccs végén használta.
Balzsayn a fáradság első jelei már a 6. menetben kiütköztek, és ebben a szakaszban kétszer is kapott fültőre olyan balhorgot, amely mintha zavarba is hozta a bajnokot. Aztán a 8. menettől fokozatosan átvette a mérkőzés irányítását Stieglitz, aki a következő kör közepén – egy keresztbeverés alkalmával – meg is rendítette a magyar bokszolót. Balzsay a menet vége előtt nem sokkal padlóra is került, ugyanis az erejével ekkor már teljesen elkészült, és a sok ütéstől megrendült bokszoló elgáncsolta saját magát. Számolás persze nem volt, de ahogy Karcsi feltápászkodott, már a közönség soraiban is mindenki észrevette, komoly a baj.
A 30 éves magyar klasszis ugyanakkor minden dicséretet megérdemel, merthogy a 10. menet első felében mindent megpróbált, hogy a szorult helyzetből győztesen kerüljön ki. Ám hiába volt minden igyekezete, mert ha talált is, nem tett kárt ellenfelében, aki ekkortájt már minden bekapott ütésre kettőt adott vissza. Sajnos a menet felére a WBO-címvédő végképp elkészült erejével, tetejébe a bekapott ütésektől megrendült, így lábon már egyáltalán nem tudott elmozogni, csak a kettős fedezéke mögül várta a menet végét. Valljuk meg őszintén, Joe Cortez az utolsó másfél percben bármikor dönthetett volna úgy, hogy lelépteti a védekezésre szinte képtelen bokszolót!
A megváltó gongszó után Balzsay edzője, Fritz Sdunek igyekezett lelket verni tanítványába, amikor az jelezte, folytatni akarja az egyébként értelmetlen küzdelmet. Tehát ekkor még nem adta fel a meccset az ősz mester, és akkor sem, amikor a 11. menet kezdetét jelző harangszó megszólalt. Feladta viszont abban a pillanatban, amikor Balzsay Károly felállt a székből, és tett két iszonyú bizonytalan lépést a ring közepe felé. Stieglitz így technikai-KO-val nyerte a meccset, s lett a WBO nagyközépsúlyú világelsője.
Sdunek döntése egész egyszerűen megkérdőjelezhetetlen volt, sőt, le a kalappal a nagysága előtt, hogy képes volt – meggyőződése ellenére – még egy utolsó utáni sanszot adni tanítványának, amikor az ragaszkodott a folytatáshoz. Ahhoz a folytatáshoz, amely végül ütés nélkül ért véget, de legalább mindenki biztosan tudja, Karcsinak ekkor már semmi esélye nem maradt a címvédésre, csak az egészségét kockáztatta volna minden további bekapott ütéssel.
Ennek ellenére Balzsay mindenkire jól ráijesztett, ugyanis annyira rossz bőrben volt, hogy azonnal kórházba szállították. Bedák Zsolt győztes Európa-bajnoki meccse után érkezett a hír, miszerint semmi baja, csak teljesen kimerült.
