Odetta Holmes, aki magas kora ellenére élete utolsó két évében is több mint hatvan koncertet adott, az alabamai Birmighamben született és Los Angelesben nőtt fel. Klasszikus zenét tanult, kórusokban énekelt. San Franciscó-i klubokban lépett fel először szólóénekesként.
Az ötvenes években jazzt, gospelt és bluest énekelt senki máséval össze nem téveszthető stílusban. Dalait felvette többek között az RCA és a Riverside lemezkiadó is.
A bluest a hozzáértők szerint Bessie Smith-hez hasonlóan énekelte. Első sikereinek egyike a később sokak által feldolgozott The House of Rising Sun.
New Yorkban 1952-ben lépett fel először. A hatvanas évek elejétől akusztikus gitáron kísérte énekét. Bár a folk mellett kötelezte el magát, pályája későbbi szakaszában is felismerhető dalain a folk, a blues és a gospel kölcsönhatása.
Gyakran lépett fel Pete Seegerrel, Harry Belafonte-val és Woody Guthrie-val, közös felvételeik is készültek. Nagysikerű koncerteket adott többek között a Town Hallban és a Carnegie Hallban, amelyekről felvételek készültek.
Angliában is népszerűvé vált, s eljutott Németországba, Japánba, Oroszországba, koncertkörutat tett az afrikai kontinensen is.
Első albumát, az Odetta Sings Ballads and Blues címűt 1956-ban adták ki, ezt több mint húsz követte az évek során. Az ismertebbek: Odetta Sings Folk Song (1963), az Odetta Sings Dylan és a Ballads for Americans (mindkettőt 1965-ben).
Legjobbjaiból készült egy válogatás a hetvenedik születésnapjára. Bill Clinton volt elnöktől kitüntetést kapott az amerikai zenei kincs gondozásáért. A 75. születésnapjára jelent meg Gonna Let It Shine című utolsó albuma. Több lemezét jelölték Grammy-díjra.
Bob Dylan egyszer azt nyilatkozta, hogy Odetta hatására fordult érdeklődése a népzene felé.
