A helyi média által „óriási harcnak” minősített csetepaték a Huamanga-Huancayo-meccs közben kezdődtek, amikor is 4-1-es hazai vezetésnél, négy perccel a rendes játékidő vége előtt a bíró a vendégek javára ítélt meg egy szabadrúgást. A Huamangán amúgy a háromgólos győzelem sem segített, mivel az első meccsét 3-0-ra veszítette el, viszont az indulatok – éppen a feljutás elbukása miatt – a visszavágó végére elszabadultak, s a vitatott ítélet nyomán a vendéglátók futballistái körbevették, majd összevissza lökdösték a játékvezetőt.
Kilenc percig állt a játék, majd a bíró a maradék négy perc lejátszására még engedélyt adott, a nekikeseredett hazai szurkolók viszont ekkor már nem a meccset nézték, hanem előbb elkezdtek köveket és mindazt, ami a kezük ügyébe akadt, bedobálni a pályára, majd áttörték a biztonsági erők kordonját is, és a pályára tódultak. A rendfenntartók többek között könnygázt használtak kiszorításukra, nagyon sokan ekkor szenvedtek el különböző sérüléseket, alapvetően légzőszervi bajokat.
A stadionon kívül is folytatódtak az összecsapások, vandálok felgyújtották az egyik rendőrőrsöt.
A mérkőzés játékvezetője utóbb azt nyilatkozta a vasárnapi incidensről, hogy a hazai játékosok rátámadtak, és több mint két órán át kellett a stadionban maradnia, míg erős rendőri őrizet mellett végre eltávozhatott.
