A magyar dohányosok füstölnek nemcsak a legtöbbet, de a legintenzívebben is: tízből kilenc magyar dohányos rendszeresen hódol káros szenvedélyének, ezzel szemben a cseheknél csak a dohányzók valamivel több, mint háromegyede gyújt rá rendszeresen. A rendszeresen dohányzók 29 százaléka több mint egy doboz cigarettát szív el egy nap, azaz minden tizedik felnőtt magyar állampolgár erős dohányos.
A férfiak többet szívnak
A magyarok és a csehek gondolják a legkevésbé, hogy a vendéglátó-ipari egységekben bevezetendő dohányzási tilalom hatására sokan leteszik a cigarettát. Nem sokkal optimistábbak a másik két nemzet polgárai sem, hiszen csak minden ötödik lengyel és szlovák bízik a tiltás pozitív hatásában.
Magyarországon több férfi dohányzik, mint nő. A férfiak kétötöde szív 20 szálnál többet naponta, míg a hölgyeknek kevesebb, mit egyharmada füstöl ennyit. A dohányzók aránya a fiatal középkorúak (30-39 évesek) között a legmagasabb, míg az idősebb korosztály körében a legalacsonyabb. Az iskolai végzettség nagyban befolyásolja a dohányzáshoz való hozzáállást. Amíg a szakmunkás végzettségűek 44 százaléka dohányzik, addig a diplomásoknál ez az arány 23 százalék.
250 milliárd bevétel
Az erős dohányosok is Magyarországon vannak a legtöbben. A rendszeresen dohányzók 29 százaléka több mint egy doboz cigarettát szív el naponta, azaz minden tizedik felnőtt magyar állampolgár erős dohányosnak számít. Csehországban a legmagasabb a naponta 10 szálnál kevesebbet fogyasztók aránya, a rendszeresen dohányzók 36 százaléka beéri ennyivel. Hazánkban ugyanez csak minden hetedik dohányosra igaz.
Magyarországon közel ötezer hektáron folyik dohánytermesztés, és közel kétezer szál cigaretta jut évente minden lakosra. A magyar államnak becslések szerint több mint 250 milliárd forint bevétele származik a 20 milliárd szál cigaretta jövedéki adójából, ami az adóbevételek három százaléka. A dohányzás okozta egészségkárosodás miatti kiadások viszont jóval meghaladják az állami bevételeket, még úgy is, hogy az OEP nem támogatja a leszokás orvosi segítését.
A dohányzás miatt éves szinten 14 milliárd forintot költünk fekvőbeteg-ellátásra, 36 milliárdot rokkantnyugdíjra, 7 milliárdot háziorvosokra, 9 milliárdot táppénzre és 51 milliárdot gyógyszerekre. Ezek a számszerűsíthető adatok, de még megbecsülni is nehéz, mennyi veszteséggel jár a dohányzás miatt elhunyt évi 30 ezer ember kiesése a munkaerőpiacról.
