A régészek egy hét ásatás után, 2,5-3,5 méter mélyen elértek egy réteget, amelyben egykor – az építményt ma is alkotó kövekhez hasonló – homokkövek voltak. A kutatók szerint ezek, a jelenleginél jóval kisebb kövek alkották az építmény eredeti szerkezetét. A rétegben lévő szerves anyag vizsgálata rávilágíthat arra, hogy pontosan mikor érkezhettek az első kövek a területre. Az eddig is ismert volt, hogy az építkezéshez használt kékesszürke homokkövet a korabeli lakók a mintegy 250 kilométerre, Walesben lévő Perseli-dombságból hozták, mintegy 4500 évvel ezelőtt, de az új vizsgálatok ennél pontosabb adatokkal is szolgálhatnak.
Legutóbb több mint 40 évvel ezelőtt, 1964-ben került sor ásatásra a Stonhenge-nél. A mostani feltáráshoz a modern és pontosabb technológia miatt nagy reményeket fűznek a szakemberek.
Forrás: AP
Tim Darvill, a Bournemouth Egyetem munkatársa, valamint Geoff Wainwright, a Régészeti Társaság (Society of Antiquaries) elnöke, a kutatás két vezetője sikeresnek ítélte az eddigi munkálatokat, és kulcsfontosságúnak nevezte ezt a most elért és vizsgált réteget.
A két szakértő szerint amennyiben sikerül többet megtudni a homokkövekről, segíthet megfejteni a több ezer éves építmény rejtélyét. Egyes kutatók szerint ugyanis valószínűleg azért hozták ide olyan messziről ezt az „építőanyagot”, mert gyógyító erőt tulajdonítottak neki. „A hely egy „kőkorszaki Lourdes” lehetett” – fogalmazott Wainwright, a BBC Newsnak adott interjújában. Az ásatások során a régészek a földben edénydarabokra, római kori kerámiára valamint kőbaltára is bukkantak.
A régészeti feltárást a BBC szponzorálja. A kutatás során készült filmet idén ősszel mutatják be a nagyközönségnek.
Az eddigi felvételek részletei megtekinthetők a BBC News honlapján >>
