Élet-Stílus

Hatalmas békára bukkantak Madagaszkáron

Egy óriási béka 70 millió éves ősmaradványát tárta föl Madagaszkár szigetén egy angol és amerikai tudósokból álló kutatócsoport.

Az élőlény nagysága elérhette egy kissé lapított strandlabdáét, tömege pedig a 4 kg-ot. A tudósok a hatalmas mérete és feltehetőleg vérszomjas természete miatt egymás közt csak „pokoli békának” vagy „ördögbékának” hívott kétéltűnek a Beelzebufo ampinga nevet adták, a pokol ura, Belzebub nyomán.

A mintegy 40 centiméteres testhosszúságú állat majdnem 10 centiméterrel hosszabb a ma élő legnagyobb békánál, a nyugat-afrikai góliátbékánál. A Belzebub-béka rendkívül eltér a Madagaszkár szigetén ma élő békafajoktól. Az állat jellegzetességei alapján a szarvasbékák (Ceratophryinae alcsalád) rokona lehetett. Erről a csoportról eddig úgy vélték, hogy csak Dél-Amerikában őshonosak.

A University College London és a New York-i Stony Brook Egyetem tudósaiból álló csoport szerint a kétéltű feje páncélozott, lába pedig rövid volt. Az egész lény egy széles, fogakkal felfegyverzett szájhoz kapcsolódó nagy, lapított gömböcre hasonlított. Méretei miatt nem nagyon ugrálhatott, inkább meglapulva várhatta a zsákmányt.

Ha a mai szarvasbékákhoz hasonló agresszív természete volt, és ugyanazt a lesben állva vadászó technikát alkalmazta, akkor a kis állatok rettenetes ragadozója lehetett. Étrendjén valószínűleg rovarok és kis gerincesek, például gyíkok szerepeltek, de az sem kizárt, hogy a Belzebub-béka még frissen kikelt vagy fiatal dinoszauruszokat is bekebelezett.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy az ősmaradvány fölfedezése alátámasztja azt az elképzelést is, mely szerint Madagaszkár és az indiai, valamint a dél-amerikai földrész egészen a késő kréta időszakig (75–65 millió évvel ezelőttig) szárazföldi kapcsolatban állt egymással.

„Az általunk fölfedezett, a mai madagaszkári békáktól annyira eltérő és a korábban csak Dél-Amerikában őshonosnak tartott szarvasbékákkal rokon békafaj a vitatott modellt erősíti” – jelentette ki a cikk társszerzője, Susan Evans.

Más tudósok azonban nem tartják teljesen kizártnak, hogy valamilyen úszó „szigeten” jutott át a dél-amerikai béka Madagaszkárra, sőt egyesek még a dél-amerikai rokonságot is megkérdőjelezik. Ez utóbbiak szerint a hasonlóság nem a rokonság, hanem az evolúciós konvergencia eredménye.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik