A madarak ezek szerint valóban képesek tájékozódni – állítják orosz kutatók a Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmányban. A poszátákat vándorlásuk idején fogták be, majd keletre szállították. Az a tény, hogy helyzetüket fokozatosan korrigálva visszataláltak a többiek útvonalához, azt bizonyítja, hogy valóban képesek legalább két, a mi földrajzi fogalmaink szerint hosszúsági és szélességi koordináta felismerésére. Vagyis tájékozódási képességük nem korlátozódik pusztán az észak-déli viszonylatra, mint azt korábban gondoltuk.
„Ez a meglepő felfedezés új kihívások elé állítja a madárvonulással foglalkozó kutatókat” – mondja Nyikita Csernyecov, az orosz Zoológiai Intézet munkatársa. Korábbi megfigyelések azt sugallják, hogy a madarak vagy a nap helyzetét, vagy a földmágnesességet tudják felhasználni a földrajzi szélesség felismeréséhez. Az orosz csoport szerint az olyan vándormadarak, mint a cserregő poszáták talán egy vagy két „belső órára” támaszkodnak, ezzel határozzák meg saját „helyi idejüket” és a telelőhelyek „zónaidejét”.
A geomagnetikus erők szerepét a navigációban ugyanakkor szintén nem zárják ki. „Kísérleti úton megmutattuk, hogy minden eddigi kétség dacára a madarak képesek akár ezer kilométeres kelet-nyugati irányú eltérítést korrigálni vándorlásuk során. Ez azt jelenti, hogy valamiképp tudomásuk van a földrajzi szélességekről, még ha egyelőre nem is tudjuk pontosan, hogy milyen módon tesznek szert erre a tudásra” – írja tanulmányában Csernyecov.
