A veszprémi megyeház előtti téren – az ünnepi esemény több száz résztvevője jelenlétében – a köztársasági elnök hangsúlyozta: az ’56-os forradalom az országszerte sokasodó helyi emlékművekből, az egyre részletesebben és pontosabban feltárt, s nagyrészt szintén helyi történelemből fog majd felépülni a nemzet emlékezetében.
Szavai szerint “1956 igazságát a konkrét példákon és főleg a forradalom olyan alakjain keresztül élheti át mindenki, akiket ismertek és tiszteltek, akiknek emlékét megőrizték.”
“Így épül fel majd lépésről-lépésre a maga teljességében valódi nemzeti ünneppé az 1956-os forradalom és szabadságharc” – mondta Sólyom László, megjegyezve, hogy október 23-át még mindig mintha valamilyen “sokértelműség, szinte tanácstalanság övezné”, s elhangzik, hogy “sokféle ötvenhat van”.
A köztársasági elnök hangsúlyozta: a forradalom történetében egymás mellett volt egyrészt a győzelem és az öröm, másrészt a gyász is az elesettekért, de az árulás és a sortüzek is, az ártatlanok megölése. November 4-e után már csak az utóbbi maradt – tette hozzá.
Sólyom László az ünnepségen méltatta Brusznyai Árpádnak, a nagy műveltségű tanárnak, a Veszprém Megyei Forradalomi Tanács volt elnökének példamutató tevékenységét, hangsúlyozva: “tudjuk, hányszor csendesítette le a forrongókat és fölöslegesen kockáztatókat, hogy mennyire ragaszkodott a törvényességhez, fellépett az egyetemi fegyverosztás ellen, s megakadályozta, hogy bántalmazzák az ávósokat, mondván; a törvényes eljárásban kell majd felelniük”. Egy gyűlésen kikérte magának a forradalom és becsület nevében az antiszemita bekiabálást is – emlékeztetett Sólyom László.
A köztársasági elnök azt emelte ki, hogy “megosztott országunkban” a veszprémi lakosok, civil szervezetek össze tudtak fogni, s közadakozásból állítottak emlékművet a mártírnak, s ezt példaként érdemes állítani az ország elé.
“Boldogok azok a közösségek, amelyek legalább a forradalom emlékének ápolásában ismét megtalálják az egyetértést és együttműködést” – jelentette ki Sólyom László, majd leleplezte az emlékművet, Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész alkotását. A mintegy négyméter magas emlékmű a veszprémi vár sziluettjét ábrázolja, amely fölé egy szárnyas angyal hajol.
A szerdán felavatott alkotástól mintegy száz méternyire, a Színházkertben áll Veszprém másik – félig kész – 1956-os emlékműve is, amelyet Rajk László készített 2006. október 23-ára, ám annak felállítását a város új polgármestere hivatalba lépésének napján – 2006. október 13-án leállíttatta. 2007 áprilisában a város képviselő-testülete úgy döntött, hogy a Rajk-emlékművet áthelyezik a lakótelepi Barátság parkba – s ezzel a művész egyetértett -, ám a polgármester által 2007 szeptemberében összehívott lakótelepi lakossági fórumon a többség tiltakozott az emlékmű áttelepítése miatt.
A polgármester akkor kijelentette, hogy 2008-ban ismét a képviselőtestület elé viszi majd az ügyet. Rajk Judit, a művész felesége az MTI-nek akkor elmondta: különös lépés volt számukra a lakossági fórum, mert hiszen érvényes képviselő-testületi döntés van hatályban, azt kellene már végrehajtani. Mint hozzátette: Rajk László csakis azzal értene egyet, ha az emlékmű bontása és áthelyezése egyszerre történne meg.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
