Arday Zsolt történész elmondta: egy legenda nyomán bukkantak rá a sírra Kazincbarcikán, az úgynevezett Boszorkányszögben. A történet ugyanis arról szól, hogy bár Álmost, a hét vezér egyikét (Árpád apja) kivégezték, nem érte el a Kárpát-medencét, nővére itt élt, és őt ősanyaként tisztelték. A legenda egy csodás asszonyról beszél, aki varázslatos tulajdonságokkal rendelkezett, sámán volt és gyógyító – fűzte hozzá.
Álmos nővérét valószínűleg az Árpáddal kialakult konfliktus vagy hatalmi harc miatt a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére száműzték. Halála után a sírhelyének különleges erőket tulajdonítottak, de létezésére mindeddig hitelt érdemlő bizonyíték nem került elő. A több mint egy éve tartó kutatás eredményeképp a leírások és egy térkép alapján „tájolták be” az ásatás helyét, így bukkantak rá a meglepően épen maradt csontmaradványokra.
Korábban egyébként a sírból már előkerült egy bronz tükörtartó és egy aranygyűrű, ami azt mutatja, hogy női sírhely, illetve arra is utal, hogy nemesi származású lehetett az eltemetett személy – közölte a történész. Arról is beszámolt, hogy mivel centiméterről centiméterre haladnak, vélhetően pár napot igénybe vesz, hogy a teljes lelet előkerüljön. Véleménye szerint az, hogy a sír kelet-nyugat irányú, szintén erősíti honfoglalás korabeli eredetét, hiszen őseink így temetkeztek.
Pusztai Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság régészeti osztályának vezetője hangsúlyozta: olyan nincs, hogy a megyei múzeumi igazgatóság nem tud az ásatásról, mindezt egy „óriási kacsának” tartja. Veres János, a miskolci Herman Ottó Múzeum régésze szerint a „megtalált” tükör kísértetiesen hasonlít egy, a múzeumi gyűjteményben lévő szkíta eredeti darabhoz, ami egyébként a Kr. e. 500-as évekből származik. Tehát mintegy 1400 év választja el a honfoglalási időktől. „Legalább honfoglalás kori tárgyakat választottak volna” – tette hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
