Sokan kritizálták a négyes metró építését, mert az csak a belvárost érinti, azonban nem segít azoknak, akik az elővárosokból járnak be dolgozni a fővárosba. A budapesti gépkocsiforgalom 60 százalékát ugyanis ők adják, a budapestieknek csak a 40 százaléka közlekedik saját autójával.
A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) vezetője, Vitézy Dávid lapunk kérdésére úgy vélekedett, hogy a metrót érdemes volna legalább Budaörsig meghosszabbítani, és ott hatalmas P+R parkolókkal segíteni a fővárosba igyekvőket. Ennek eldöntése azonban nem a BKV – amelynek időközben Vitézy igazgatótanácsi tagja lett –, hanem a Fővárosi Önkormányzat hatásköre.
A közlekedési vállalatnál ezért inkább a meglévő kapacitások újragondolásával foglalkoznak. A civileket és közlekedési szakértőket egyaránt összefogó VEKE javaslatai alapján szervezték át a fővárosi éjszakai közlekedését, aminek következtében másfélszeresére nőtt a cég éjjeli forgalma – olyannyira, hogy a BKV már egyre több ellenőrt kénytelen éjszaka is bevetni. (Pár évvel korábban Demszky Gábor főpolgármester felvetette, hogy ha a cég nem kap több állami támogatást, akkor az éjszakai járatokon külön jegyet kell venni, a nappali jegyek és bérletek érvénytelenek lettek volna.)
Belejöttek az újításokba
A sikeres reform után a VEKE még nagyobb buzgalommal vetette be magát a járatok átszervezésébe, a BKV-nál pedig egyre nagyobb bizalommal fogadják a civil ötleteket. Így a cég most már elfogadta a Vitézyék 2005 óta dédelgetett elképzelését a külső kerületek újraértelmezésekor.
A főváros peremkerületeiben ugyanis elég sokan kénytelenek autóval közlekedni. A BKV-járatok ritkák, és csak átszállásokkal lehet elérni a belvárost. Az ott lakók 60 százaléka inkább „nem buszon, hanem a saját autójában izzad” fogalmazott Kovács Péter, a XVI. Kerület fideszes polgármestere. (A Belvárosban lakóknál fordított az arány: az V. kerület lakóinak 70 százaléka tömegközlekedik.) A BKV felméréséből pedig az látszik, hogy a külső kerületek lakói nem is mindig akarnak bemenni a belső városrészekbe, 40 százalékuk a saját környékén mozog.
Kenyéren spórol a BKV
Mindezek után a BKV és a – korábban a BKV-val inkább ellenséges viszonyt ápoló – VEKE vett egy nagy levegőt, és megalkotta a város leghosszabb buszjáratát. A 46-os busz 17,8 kilométeres útján összeköti a XV., a XVI. és a XVII. kerületet. Kardos Gábor, a BKV főmérnöke szerint ezekben a kerületekben sok nyugdíjas lakik, akik az olcsóbb bevásárlási lehetőségekért szívesen utaznak akár nagyobb távolságokat is, hiszen az ő pénztárcájuknak sokat számíthat egy tíz forinttal olcsóbb kenyér.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A szakember szerint ezeket az előnyöket ritkán számolják ki, pedig a tömegközlekedésnek számos ilyen haszna is van, ami a BKV mérlegében nem mutatható ki. Vitézy szerint az átszervezésnek – mely több buszjáratot is magába foglal – elsősorban a Kisszentmihályon lakók örülhetnek. Az utóbbi években itt felépült lakóparkok ugyanis eddig kimaradtak a BKV szolgáltatásaiból, az itt lakók viszont igénylik, hogy gyermekeik egyedül is el tudjanak utazni az iskolába.
Kikopik a piros hetes
Az új buszjárat így átveszi a 44-es busz szerepét, a 77-es busz 277-es jelzéssel megy tovább, a 76-os gyors 276E jelzéssel működik a jövőben.
Ez utóbbi azt is jelzi, hogy véget ért egy szakmai berkekben több éve dúló, néha igen ingerült vita. Több szakember is élénk diskurzust folytatott arról, hogy a buszokat milyen jelzéssel is kellene ellátni. A Várbusz, a Reptérbusz és a többi „nevesített” járat ugyanis a külföldiek számára érthetetlen volt, a gyorsjáratokat jelölő piros jelzés pedig az új, elektronikus kijelzőknek megoldhatatlan feladat. Ezért az új gyorsjáratok E jelzést kapnak, a cég tervei szerint pedig előbb-utóbb kikopik a forgalomból a „piros hetes” és a hasonló elnevezés.
