A fotokémiai szmog
A troposzférikus ózon koncentrációjának emelkedése számos kedvezőtlen egészségügyi hatást idéz elő. Különösen veszélyesek, egészségkárosítóak, rákkeltők az ózon másodlagos termékei, melyek hasonlóan oxidatív szennyezők (ilyen például az erősen mérgező P AN, azaz peroxi-acetil-nitrát, illetve a mérgező és rákkeltő aldehidek).
Az ilyen anyagokat tartalmazó levegő izgatja az emberek, állatok szemét és nyálkahártyáját. A légzőszervi panaszokkal kórházba felvett betegek számának alakulása az ózonkoncentráció függvényében.
Ismert probléma, hogy mekkora gondot jelent a Földünket körülvevő ózonpajzs vékonyodása, az ózonlyukak keletkezése a magas légkörben, de egyre több szó esik arról, hogy nyáron a forgalmas városok levegőjében kialakuló ózon igen veszélyes.
A napokban hazánkban uralkodó hőség mellett Budapesten komolyabb gondokat okozhat a légszennyezés, illetve azon belül az ózonkoncentráció megnövekedése.
Lukács András a Levegő munkacsoport vezetője szerint törvényszerű az, hogy a városban óráról órára romlik a helyzet. Az ózon légköri feldúsulását az okozza, hogy a közlekedés által kibocsátott gázokat a napsugárzás ózonná alakítja. A gépjárműforgalom megnövekedésének, illetve a felgyorsult klímaváltozás hatásainak egyik kézenfekvő következménye, hogy a budapesti légszennyezettség nagy hasonlóságot kezd mutatni a dél-európai nagyvárosok évek óta ismert problémáival.
Határértéken túl
A helyzetet tovább rontja a napok óta tartó szélcsendes időjárás, hiszen ennek hatására a levegőszennyezést okozó anyagok koncentrációja feldúsul az alacsony légrétegekben. Az utóbbi években látható tendencia azt mutatja, hogy nyaranta egyre nagyobb gondot jelent a megnövekedő ózon, míg télen a kevés napsugárzás miatt a légszennyezés ezen formája nem jelentős hazánkban. 
A július 19-én mért budapesti légszennyezés térképe
A kérdést vizsgáló amerikai kutatók szerint ha egyáltalán létezik határérték, akkor az nagyon alacsonyan van. Valószínüleg a háttérérték körül, amelyet a forgalommentes helyeken lehet mérni. Ugyanis a szennyezőanyagok a levegőben felhígulva, a légáramlatokkal mindenfelé szétterjedve a háttérszennyezettséget növelik.
Ebből következik, hogy az ózonszennyezés csökkentése – bármekkora mértékben sikerüljön is – lényeges javulást hozna a városi lakosság egészségében és halálozásában.
Lukács szerint a jelenlegi helyzet megoldása egyedül a szmogriadó lenne. De mivel a magyar törvényi szabályozás ebben a kérdésben meglehetősen laza, így a hatóságok szinte soha sem rendelnek el ilyen jellegű riadót. A szakember szerint a város ózonszennyezettségét egyértelműen csak a gépjárműforgalom korlátozása csökkentené.
Fodor: autó helyett BKV
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közelénye szerint csütörtökön a fővárosban az ózonszennyezés a Kőrakásparkban (190 µg/m3) és Pesthidegkúton (201,5 µg/m3) meghaladta, a Gilice téren (184 µg/m3) pedig megközelítette a tájékoztatási küszöbértéket (180 µg/m3). Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter továbbra is arra kéri a budapestieket, ha nem feltétlenül szükséges, ne üljenek autóba, használják inkább a tömegközlekedést.
Az ország területén Sopronban (250 µg/m3) ózonriasztást, Győrben (200 µg/m3), Dorogon (184 µg/m3) és Tatabányán (180 µg/m3) pedig rendkívüli ózontájékoztatást rendelt el a helyi önkormányzat. Az ózonkoncentráció több településen (például Vácott, Százhalombattán és Székesfehérváron) már szerdán megközelítette a tájékoztatási küszöböt, de intézkedés meghozatala még nem volt indokolt – állt a KvVM közleményében.
Azokon a területeken, ahol a levegő ózon szennyezettsége meghaladja az előírt tájékoztatási küszöbértéket (180 µg/m3), az illetékes önkormányzat ezt bejelenti, és folyamatosan tájékoztatja a lakosságot a szennyezettség alakulásáról és a szükséges intézkedésekről. (Pl. felhívja a figyelmet a szabadban tartózkodás veszélyére, forgalom korlátozást rendelhet el, korlátozhatja a nitrogén-oxidok kibocsátásával járó ipari tevékenységet.) A riasztási küszöbérték ennél jóval magasabb, 240 µg/m3.
Veszélyben az idősek és a gyerekek
Az ózon a tüdőkapacitás csökkenését okozhatja és gyengítheti a baktérium- és vírusfertőzésekkel szembeni ellenállóképességet. A kitettség okozta kapacitáscsökkenés súlyosan érintheti azokat, akiknek már egyébként is csökkent a tüdőfunkciójuk — ez a helyzet például az asztmások esetében. Az is feltételezhető, hogy a dohányosok is az átlagosnál érzékenyebbek az ózonterhelésre. Mivel tüdőműködésük hatékonyságát a dohányzás már károsan befolyásolta, a legcsekélyebb további káros hatás komolyabb következményekkel jár, mint a nemdohányzók esetében.
Különösen azok vannak kitéve a kockázatnak, akik sok időt töltenek a szabadban és fizikailag nagyon aktívak, például akik valamilyen építési munkát végeznek vagy sportolnak.
Az egészséges emberi szervezet tűrőképessége – a folyamatos terhelés hatására – csökken az ilyen hőségben, de az idősebbeket, a gyermekeket illetve a légzőszervi megbetegedésben szenvedőket különösen veszélyezteti a Budapesten kialakult légszennyezési helyzet.
