A zárjegy nélküli forgalmazás ismét nagyobb teret enged a borhamisításnak, az így gyártott borok piacra jutásának. A borászok úgy vélik, „a bor mint jövedéki termék csak úgy követhető nyomon, a piac tisztasága és a legális piaci szereplők versenyképessége csak úgy tartható fenn, ha forgalomba csakis zárjeggyel ellátott bor kerülhet.”
A zárjegy kérdése mellett a legnagyobb borászatok úgy vélik, az EU által is komoly pénzösszegekkel támogatott szőlőkivágások helyett arra van szükség, hogy a kormányzat támogassa a termelő kapacitások megőrzését, a szőlőtermelők gépvásárlási, fejlesztési elképzeléseit. A termelők szerint nincs minden rendben a bormarketing területén sem, hiszen a borászok literenként 8 Ft-ot fizetnek be a központi kasszába, ám a gyakorlatban nem ők döntik el, hogy pontosan milyen marketingcélokra is költik el a borok népszerűsítésére jutó közel 800 millió forintot.
Eddig – a hárommillió hektoliteres magyar bortermelés kétharmadát képviselő – 38 bortermelő írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben felhívják a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter figyelmét arra, hogy képviselje a magyar borágazat érdekeit és álláspontját a Bor CMO reform tárgyalásain. A határozathoz többek között olyan ismert hazai pincészetek is adták a nevüket, mint a Törley Rt., a Hilltop Rt., a Varga Pincészet Kft., a Weinhaus Kft. és a Szőlőskert Rt.
A találkozón a bortermelők további képviseletük céljából elnökséget választottak. A testület tagjai: Varga Péter (Varga Pincészet Kft.) elnök; elnökségi tagok: Szabóki Sándor (Aranykapu Rt.), Schmidt Győző (Danubiana Bt.), Nagy Zoltán (Weinhaus Kft.).
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
