Tízezrek ünnepelték a világbajnok németeket

Különösen Heiner Brand szövetségi kapitánynak jutott ki az ünneplésből, aki második világbajnoki aranyérmét szerezte. Az elsőt még játékosként 1978-ban, most pedig edzőként az újabbat. Általános megítélés szerint a kiváló és rokonszenves sportember döntő érdemeket szerzett abban, hogy a német kézilabda sport történetében – 1938 és 1978 után – immár harmadszor lett világbajnok Németország válogatottja.

Utoljára Jürgen Klinsmannt, a német labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitányát dicsőítette így az ország a tavaly nyári világbajnokság után, amelyen a német csapat – ugyancsak hazai földön – önmagát felülmúlva a harmadik helyen végzett. Klinsmann azonban rögtön a világbajnokság után “bedobta a törülközőt”, ezzel szemben Heiner Brand alig néhány órával a világbajnoki cím elnyerése után már az elkövetkező időszak terveit szőtte, különös tekintettel a jövő évi pekingi olimpiára.

A labdarúgókat tavaly nyár óta a tenyerén hordozza az ország, de mostantól meg kell osztani a helyet a kézilabdázókkal is. A sportág a mostani, jól szervezett világbajnoksággal lopta be magát a közvélemény szívébe, noha népszerűsége – legalábbis egyelőre még – nem vetekszik a futballéval. Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy Németország több mint két hétig a tavalyi nyár után most újból világbajnoki lázban égett, a házakon és az autókon ismét megszaporodtak a nemzeti színű zászlók, s ismét hatalmas piaca volt ezúttal a kézilabdát népszerűsítő, legkülönbözőbb termékeknek.

Szakértők szerint a német válogatott mindenekelőtt hatalmas lelkesedésének, továbbá kimagasló fizikai és pszichikai felkészültségének köszönhette a diadalt. Gyengébb kezdés után, fokozatosan lendült játékba és a kulcsjátékosok – köztük mindenekelőtt Henning Fritz kapus – egymást múlták felül. De ugyanez vonatkozik a 37 éves Christian Schwarzerre, akit Brand edző az utolsó pillanatban hívott be az együttesbe vagy Markus Baur csapatkapitányra, aki sérüléséig valóban az együttes vezéregyéniségének bizonyult. A szakértők szerint ugyanakkor elismerés illeti valamennyi játékost, köztük olyan fiatalokat is, akiket Heiner Brand első ízben dobott be a mélyvízbe.

A világbajnokság végső szervezési, üzleti, s nem

utolsósorban szakértői mérlegének megvonása még hátra van. Ahhoz azonban előzetesen sem fér kétség, hogy a sportág történetében a mostani sikeres és emlékezetes világbajnokság volt, amelyen a németek – mindent összevéve – megérdemelt győzelmet arattak.