Déjà vu a mozikban

Megosztó mozi Tony Scott új, a fantasztikumba hajló akció–thrillere. Mint az utóbbi években készült filmjeiben – Dominó, A tűzben edzett férfi, Kémjátszma –, itt sem könnyű eldönteni, hogy a mélygondolati tartalmakat komolyan kell vennünk, vagy tekintsük a pörgős krimi kellékének. A tempóval – mint annak előtte, akciófilmes fénykorában (Top Gun, Beverly Hills-i zsaru 2., Mint a villám, Az utolsó cserkész) – ezúttal sem támadhat különösebb kifogásunk. A Katrina hurrikán dúlta-sokkolta New Orleansban újabb (persze itt és most csak kitalált) trauma tépázza a lakosság idegeit: hatalmas robbanás szaggat szét egy ártatlan utasokat szállító kompot, aminek 543 vétlen ember – jelentősen hangsúlyozva: köztük sok gyermek – issza meg a levét, konkrétan szörnyethal.

A kirendelt helyi detektív, Doug Carlin (az Oscar-díjas Denzel Washington) hamar felfedezi, terrortámadás történt, és egy „mellékesen talált” csonkolt ujjú, féloldalt pörkölt női vízi hullának köze van a drámához. Pryzwarra ügynök (bibircsókosan és pufin: Val Kilmer) és high-tech csapata kínálja a megoldást: kütyüikkel négy és fél nappal korábbra képesek visszavándorolni az időben, ezáltal Carlinnak a félezer áldozat megmentése mellett lehetősége nyílik arra is, hogy az említett folyami hölgy-halottat az élők között tartsa (merthogy tagadhatatlanul szép: Paula Patton).

Akinek rendesen megedzették koncentrálóképességét az iskolában, könnyedén veszi azt az akadályt, amikor a film hosszasabb technikai magyarázatba bocsátkozik az időutazás kapcsán (hogyan lehetséges egyáltalán, miért éppen csak négy és fél napra vándorolhatunk vissza a múltba, a jövőbe meg mért nem stb.).

Őszintén bevalljuk, mi elbuktunk. Persze, előfordulhat, hogy ez csupán nagyra hizlalt rosszmájunknak köszönhető. Miszerint az egész múltutazás-kaland puszta (és gyenge) körítés, hogy Scott egy nagyot robbantson és ámokfusson. De, hangsúlyozzuk, megeshet, hogy tévedünk. Arra azonban a nevezett rosszmáj újabb növekedéssel reagált, amikor Denzel Washington – amúgy „időzsarusan” – bekuporodott a múltjáró masinába, ami humorosan hasonlított az otthoni mosógépünkre.