“HoloVizió”, a jövő háromdimenziós televíziója. Egy magyar mérnök, Balogh Tibor találmánya. Önmagában is szenzáció, bár nem szokatlan, hogy magyar agyból pattannak ki remek ötletek, világelsőként. Mégis, miért különösen örvendetes Balogh Tibor villamosmérnök-holográfus esete? Mert bár a kutatási fázis másfél évtizedig tartott, az ötlet rekordidő alatt eljutott a megvalósításig, a világban történt elismertségig, a szabadalmaztatásig, a piacon történő megjelenítésig. Hogy ez a természetes? Sok múlt- és jelenbéli példa is mutatja: nem így van! Hiszen az nem vitás, hogy a magyar rendkívül innovatív, a feltaláló sok jeles elődjének kiváló ötlete mégis zátonyra futott az “innovációs lánc” nem megfelelő illeszkedése, egymásba kapcsolódási hiánya miatt.
A tévé őse is magyar találmány
Talán nem számít késői elfogultságnak, ha megkockáztatjuk a játékot a gondolattal, miszerint a televízió elődjét, ősét is kis híján magyar tudós felfedezéseként tarthatnánk számon, ha az 1919-ben Mihály Dénes által készített elektromos jeleket továbbító telehor készülék szabadalmai akkor és ott nem kerülnek német kézbe, kalandos útjuk során így szolgáltatva alapul a mai televíziózáshoz. A példák sorát folytatni lehetne, a magyar tehetségek időről időre meglepik hazánkat és a világot nagyszerű felfedezéseikkel.
Balogh Tibor már másfél évtizede foglalkozik a 3D tv és monitor fejlesztésével. Kutatásai célja a mozgó, valódi térbeli 3D megjelenítés létrehozása volt. A sokéves kutató-fejlesztő tevékenységet végül siker koronázta” – mondja az előzményekről a feltaláló.
Nem egyszerű sztereoszkópikus rendszer létrehozásáról van szó, amely a bal és jobb szemnek két különálló, sík képet mutat, hanem szabad szemmel látható, nagy méretű, színes, mozgó, a természetes látványt legjobban megközelítő 3D képről, amit egy adott pillanatban több felhasználó is nézhet, minden korlátozás nélkül. Miért érdekes és jelentős mindez? Mert egy három dimenziós kép sokkal több információt tartalmaz, mint egy sík kép.
Körüljárható látvány
A találmány lényegéről Balogh Tibor elmondja, hogy a holografikus képernyő minden egyes pontjából különböző színű és intenzitású fénysugarakat bocsát ki, különböző irányokba. Ezek a fénysugarak megfelelő módon vezérelve úgy haladnak, mintha az ernyő mögötti pontból indulnának ki, vagy a képernyő előtti pontban találkoznának, és onnan terjednének tovább. A térben lebegő pontokat valóban a képernyő előtt vagy mögött látjuk. A térbeli látvány – amit a számítógép irányít – széles tartományon körbejárható, segítségével akár a test belsejébe is bepillanthatunk.
A 3D kijelző felhasználásával kapcsolatban elmondja a feltaláló, hogy az igen széles skálán mozog. Az elmúlt év óta már forgalmazzák orvosi célokra és tudományos képalkotásra. Ahol a számítógép által előállítható 3D adat rendelkezésre áll, ott már most is alkalmazható. Ilyen terület például a kép-diagnosztika az orvostudományban, a genetika, a molekula-tervezés, építészeti és tudományos tervezés, geológiai kutatás, oktatás, radar- és légi irányítási rendszerek, játékok.
A hétköznapok emberét természetesen az érdekli, hogy mikor használhatja otthonában az új találmányt. A feltaláló meggyőződése, hogy a professzionális felhasználáson túl a 3DTV az elkövetkező évtized technológiájának lesz egyik fontos meghatározója.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
