A bázist a Hold valamelyik sarkvidékén, valószínűleg az északin építik fel. Az égitest mindkét pólusa több szempontból is kedvezőbb arra, hogy emberek lakhelyéül szolgáljon, mint a Hold más területei. A sarkvidékek több napfényt kapnak, mint más Hold-térségek, vagyis az állomás műszerei kedvezőbb hőmérsékleti viszonyok között tudnak majd működni. Az is fontos szempont, hogy – mint azt már korábban kimutatták – a Hold mindkét sarkvidéki krátereiben nagy mennyiségben található fagyott állapotban lévő hidrogén és vízjég. Ezeket az anyagokat az állomáson éppen dolgozók hasznosítani tudják. A mostani elképzelések szerint bázis lakói 2024-től váltásokban fognak élni az állomáson.
Eddig 12 ember járt a Holdon az 1969 és 1972 között lebonyolított amerikai Apollo-program keretében. Ezek az űrhajósok csak néhány órát, illetve néhány napot tartózkodtak a Föld égi kísérőjének a felszínén, és mindannyian amerikaiak volt. A tervezett kutatóállomás megépítése után azonban más nemzetek polgárai is eljuthatnak a Holdra, ahol huzamosabb ideig élhetnek. A NASA már 14 ország mintegy ezer kutatójával konzultált elképzeléseiről.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
