Az 1930-ban született Noiret nemrég ünnepelte pályafutása kezdetének fél évszázados évfordulóját, ebből az alkalomból a közelmúltban tartott firenzei France Cinéma fesztiválon 50 filmjét mutatták be. Noiret ez alkalomból sajtónyilatkozatában azt emelte ki, hogy összesen 130 filmje közül a szívéhez Massimo Troisi Neruda postása (1995) című alkotása áll a legközelebb, amelyben ő személyesítette meg az olaszországi emigrációban élő nagy chilei költőt. Tv-sorozatban soha nem játszott, nem szerette a televíziót, amely szerinte a mozi “halála”.
A francia Oscarnak megfelelő Cesar-díjból kettőt kapott. Az elsőt 1976-ban, majd 1990-ben. Első filmsikerét a Zazie a metrón (1960) című filmjével aratta, de nem csak francia filmekben szerepelt. Noiret játszott A nagy zabálás (1973), A bíró és a gyilkos (1976), a Három fivér (1980), a Szemünk fénye (1982) a Huhogók (1988), a Cinema Paradiso (1988), Az élet és más semmi (1989) és A szél (1997) című filmekben is.
„A színház és a film világa hirtelen árvának érzi magát” – mondta a francia miniszterelnök, Dominique de Villepin miután megtudta a gyászhírt. A francia kulturális miniszter, Renaud Donnedieu de Vabres pedig úgy jellemezte őt, mint „nagy a nagyok között”.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
