Az említett jéghegy nem magányos, hanem közel századmagával sodródik a szigetországtól délre lévő vizeken. A jéghegyflottát, amelyben ház nagyságú monstrumok is akadnak, november elején észlelték először a tengerészeti hivatal munkatársai.
A szárazföldről is látható, nevezetes jéghegyet viszont a múlt héten pillantották meg a sziget déli részén lévő Dunedinből, de azóta már a szél és a tengeráramlások elsodorták, így látómezőn kívülre került.
Már a jéghegycsoport megjelenése is különleges volt, ugyanis 56 évi „szünet” után, legutóbb tavaly sodródtak új-zélandi felségvizekre jéghegyek, habár azok közül egyet sem lehetett látni a szárazföldről. Legutóbb 1931-ben fordult elő, hogy egy jéghegy annyira közel sodródott a szárazföldhöz, hogy a partról is láthatóvá vált.
„Habár szokatlan, hogy egy ilyen nagy jéghegy ennyire északra jusson, mivel még igen rövid ideje vizsgáljuk ezt a jelenséget, nem lehet egyértelműen állítani, hogy ez a globális klímaváltozás eredménye” – Paul Augustinus, az Auckland Egyetem geomorfológusa.
Kutatók most vizsgálják, hogy az Antarktisz mely területéről származik a „küldemény”. A napokban egy helikopter leszállt az egyik jégtáblára, és a kutatók mintát vettek a jégből, amelyet a wellingtoni Victoria Egyemre küldtek kivizsgálásra.
A jéghegyek rövid idő alatt a turisták kedvelt célpontjaivá váltak. A kalandvágyó és vastagabb pénztárcájú turisták több mint 300 dollárért akár madártávlatból is megtekinthetik az úszó jégtáblákat.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
