A 2008-2012 közötti időszak kvótagazdálkodását felvázoló nemzeti kiosztási terv (NKT) szerint a legkörnyezetszennyezőbb magyarországi cégek évente átlagosan 30,845 millió tonna szén-dioxid kibocsátásához kapnának engedélyt. A hétfőig társadalmi vita alatt álló dokumentum évente átlagosan mintegy 2 százalékkal több szennyezési jogosultságot „allokálna” a 2005-2007 között kiosztottnál.
Szaniszló Mihály, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának (IEF) elnöke elégedetlen a növekménnyel, ez a csekély többlet szerinte kedvezőtlen alkupozícióba kényszeríti az országot a dokumentum uniós jóváhagyásakor. Legalább 5-10 százalékos pluszigényt kellene jelezni Brüsszel felé, hogy a minimálisan szükséges kvótamennyiséget a cégek megkapják – mondta az elnök.
Szabó Zoltán, a Levegő Munkacsoport programvezetője ugyanakkor a 2 százalékos növekményt is sokallja. Konkrét arányt nem említve azt mondta, hogy szűkre szabott kvótaosztás nélkül a rendszer alapvető célja, nevezetesen az éghajlat védelme nem teljesül. Túlallokáció esetén csak „ajándékot” kapnak a cégek a kormányoktól anélkül, hogy környezetbarát beruházásokat kellene végezniük – hangoztatta a szakértő.
Szaniszló jelezte, hogy ajándékról szó sincs, éppen ennek ellenkezője igaz. Ha marad a minisztérium terve, akkor a cégek nemzetközi versenyképessége romlik, csökkenhet az export. A kormánynak az export felpörgetésére irányuló más törekvései így hasztalanná válnak – tette hozzá.
Az elnök jelezte, hogy a kiosztási terveiket eddig már elkészítő országok többsége jóval nagyobb arányú kvótatöbbletre jelentette be igényét, mint Magyarország. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium két héttel korábbi közlése szerint eddig 17 tagállam adta be tervét, amelyek átlagosan 15 százalékkal jeleznek nagyobb igényt, mint a jelenleg zajló, kísérleti kereskedési fázisban.
Szabó Zoltán utalt Stavros Dimas környezetvédelmi EU-biztos nyilatkozataira, amelyekben a kvótáival bőkezűen bánni szándékozó tagállamoknál kilátásba helyezte a kiosztási tervek visszaküldését.
