A december 1-től március 20-ig nyitva tartó kiállításra több mint 40 gyűjteményből, köztük az amszterdami Van Gogh Múzeumból, a párizsi Musée D’Orsay-ból, a New York-i The Metropolitan Museum of Artból, valamint a washingtoni National Gallery of Artból is érkeznek remekművek. A kiállítás képeinek biztosításának összege meghaladja a 150 milliárd forintot. A külföldi múzeumoktól kölcsönzött képek mellett a Szépművészeti Múzeum tulajdonában lévő rajzok és grafikák, valamint egykor hazai magángyűjteményekben őrzött művek is megtekinthetőek. A tárlaton Vincent van Gogh első éveit meghatározó alkotók, köztük Rembrandt, Delacroix, Daubigny és Millet egy-egy jelentős művét is bemutatják. A magyar művészek alkotásain keresztül pedig a holland festészet 20. század elejének magyar festészetére gyakorolt hatásával ismerkedhetnek a látogatók. A kiállításon összesen 150 festményt, rajzot és sokszorosított grafikát mutat be a múzeum. A tárlatot magyar és angol nyelven megjelenő 600 oldalas katalógus kíséri, amely bemutatja Vincent van Gogh életművét is.
A Szépművészeti Múzeum és az ING Bank közös születésnapi bulit szervez. Előbbi századik évfordulójához a kultusztárca 300 milliót ad, az ING magyarországi 15. évi fennállásához pedig az anyabank 100 milliót. A leginkább azonban A Van Gogh-rajongók örülhetnek, akiknek ebből a 400 millió forintból a holland festő 40 festményét és több művét elhozzák. Az első megérkező kép a Parasztház Provence-ban Van Gogh késői korszakából való 1888-ból. Nem sokkal a virágzó gyümölcsfákat ábrázoló festmények befejezését követően, Van Gogh új, nagyszabású sorozatba kezdett. Ezúttal a Rhône torkolatánál fekvő földsáv, a Crau vidékének egy-egy részletét örökítette meg: tanyákat és búzamezőket aratás idején. „Van egy másik témám is: egy tanya és néhány szénakazal, melyek valószínűleg párt alkotnak majd” – írta öccsének, Theónak. A washingtoni mű kivételes hűséggel adja vissza a levélrészlet érzékletes tájleírását. Van Gogh távolról, a tájba illesztve örökítette meg a tanyát. A sárga épületegyüttes részletei alig kivehetőek, a magas kőfal egészen eltakarja az udvart, csupán három, hatalmas szénakazal látszik. Kétoldalt a tanya mögött messze távlat nyílik, hátul a horizont sötétkék vonalai az Alpilles hegyláncait jelzik.
Van Gogh után Dzsingisz kán
Hiller István oktatási és kulturális miniszter szerint 1903. óta – a bécsi rendezvény óta – nem volt ilyen nagyszabású Van Gogh-kiállítás Közép-Európábéan, és most még Bécsből is ide fognak járni, hogy megnézzék. A miniszter emellett arra volt a legbüszkébb, hogy sikerült élőben is bemutatni az eddig rejtélyes Arts & Business-kód alatt futó kormányzati törekvést, azaz végre sikerült bevonni a magántőkét.
Hiller István a FigyelőNetnek elmondta, hogy csak akkor fog fellélegezni, ha minden értékes kép rendben hazaért, és készülhetnek az újabb nagy dobásra. Lapunknak a miniszter azt is elárulta, hogy 2006 májusától a Nemzeti Múzeumban Dzsingisz kán és kora nagykiállítás lesz. Mongólia történelméről, koráról és művészetéről.
Rekordközönség rekordáron
Baán László, aki két éve a Szépművészeti Múzeum főigazgatója elmondta, hogy igen nehéz volt két év alatt megszervezni a kiállítást, amely a világban három-négy évig, akár öt évig is eltart. A kurátor jó kapcsolatainak köszönhető, hogy Amszterdamból a Van Gogh Múzeum adjon kölcsön festményeket, így ezután már könnyebben hozzájárultak mások is ahhoz, hogy Budapestre küldjék a képeket.
A Van Gogh múzeum kérésére át kellett alakítani a biztonsági rendszert is a múzeumban. A biztonsági fejlesztések és az installáció a tervek szerint összesen 150 millióba kerül majd. Ennek látható része lesz például az a két zsilipajtó, amelyet a bejárathoz és a kijárathoz helyeznek el, és hasonlít a bankok és ékszerüzletek biztonsági kapuihoz.
Az El Greco, Velázquez, Goya kiállításon debütált az online jegyértékesítés. Most télvíz idején pedig még hasznosabb lehet a rendszer, mert így mindenki megúszhatja sorbaállást a mínuszokban. A tervek szerint akár a jegyek felét interneten keresztül vásárolják meg. A hazai kiállítások között a jegy ára is rekordot fog dönteni. Igaz, az európai pénztárcákhoz szabott 3400 forintos teljes árú jegyet elővételben olcsóbban 2900 forintért is meg lehet kapni, továbbá családos kedvezményként a gyerekek nem féláron, hanem 75 százalékos kedvezménnyel juthatnak be.
A tervek szerint minden idők legdrágább magyarországi kiállítása egyben a legtöbb nézőt is vonzhatja. Az eddigi csúcs a Munkácsy-kiállítás volt 350 ezer nézővel, Baán László szerint Van Gogh-gal most biztosan megdöntik ezt a rekordot, és akár a félmilliós látogatószámot is elérhetik. Ennek egy része biztosan külföldről érkezik majd, ugyanis a szomszédos országokban online hirdetések, Bécsben pedig plakátok hirdetik az eseményt. Ha a tervek bejönnek, akár nullszaldós mérleget húzhatnak a végén.
Lecsupaszítják az életművet
Az első, korábban bemutatott festményt egy szárnyasoltár-szerű kinyitott ládában mutatták be, amely már előrevetíti a kiállítás arculatát. Geskó Judit kurátor a FigyelőNetnek elmondta, hogy az arculat kialakításával Van Gogh kívánságát szeretnék megvalósítani. A festő leveleiben ugyanis írja, hogy azt szeretné, hogy a festményeit úgy láthatnák a nézők, hogy lemennek egy hajókajütbe és ott nézhetnék meg.
A kurátor elmondta, hogy arra törekedett, hogy Van Gogh életművéről lefosztja a ráragadt felesleget. A belsőépítészettől kezdve a képek kiválogatásáig, azt próbálják megvalósítani, hogy egy hiteles életművet, egy vívódó, kínlódó alkotóművészt mutassanak be.
Az első fecske
