A Woods Hole Oceanográfiai Intézet zoológusai Olaszország és Spanyolország partjai közelében tanulmányozták a Cuvier-csőröscet (Ziphius cavirostris) és az állas csőröscet (Mesoplodon densirostris) viselkedését.
Az állatokat mozgásérzékelő jeladó szerkezettel látták el.
Meglepődve tapasztalták, hogy táplálékkeresésre utaló hangokat kiadva az állas csőröscet 1250 méter mélységbe merült egy levegővel, és 57 percen keresztül volt a víz alatt. Még döbbenetesebb teljesítményre képes a Cuvier-csőröscet, amely 1899 méter mélyre merült, és 81 percen keresztül nem bukkant a víz fölé levegőt venni.
Csupán összehasonlításképpen: az eddigi „merülőbajnok”, az ámbráscet 1150 méter mélységbe úszik le, a katonai tengeralattjárók maximális merülési mélysége 900 méter, és a legzseniálisabb búvár is csak 600 méterre jutott le a víz alá. Fény pedig körülbelül 100 méter mélységig hatol a vízbe, az alatt már sötétség honol a tengerben.
A tüdővel lélegző állatok merülőbajnokai egy-egy függőleges vadászat után hosszabb-rövidebb ideig megelégszenek a vízfelszínhez közeli portyázással, csak bizonyos regenerációs idő után merészkednek újra a mélybe.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
