Michael Armas, fülöp-szigeteki bányamérnök mintegy 40 éve szokatlan ősmaradványokra bukkant, amikor Cebu szigetén egy domboldalon végzett feltárásokat foszfát – a mosószerekben és a műtrágyákban használt, a természetben is előforduló vegyület – után kutatva. A megkövült csontokat hazavitte magával, ahol egy nagyobb befőttes üvegben álltak évekig.
Végül a csontokat elküldték a chicagói Field Múzeumba. A múzeum kurátora, Lawrence Heaney elmondta az egyik újságnak, hogy az emberek gyakran hoznak csontokat a múzeumba azt remélve, hogy ritka leletre bukkantak.
„Az esetek többségében ezek csupán valaki vacsorájából származó sertéscsontok vagy hasonló „leletek” – meséli Heaney. Ez a küldemény azonban sokkal izgalmasabbnak bizonyult.
A tudósok kiderítették, hogy a csontok egy feltehetőleg 10 000–100 000 évvel ezelőtt élt vízibivalyfajhoz tartoztak. Az apró szarvasmarhaféle marmagassága 70 centiméter volt, és a tömege mintegy 160 kilogramm lehetett.
A Bubalus cebuensis névre keresztelt, kihalt élőlény nagyon hasonlított ahhoz a mai kistermetű vízibivalyfajhoz, amely a Cebuhoz közeli, szintén fülöp-szigeteki Mindoro szigeten él. Ez az állat 90 centiméter magas, és rokona a még nagyobb ázsiai vízibivaly, amelynek marmagassága 1,8 méter és a tömege elérheti az egy tonnát.
„Nagy esemény ennek az új fajnak a fölfedezése a Fülöp-szigeteken” – jelentette ki Angel Bautista, a fülöp-szigeteki Nemzeti Múzeum munkatársa a sajtótájékoztatón. „Korábban csupán néhány elefánt, orrszarvú, disznó és szarvas ősmaradványa került elő. A mai élőlények sokfélesége bámulatos, viszont nagyon keveset tudunk a rég kihalt fajainkról.”
A lelet azért is különös jelentőségű – állítják a Field Múzeum szakértői –, mert bepillantást nyújt a szigeti eltörpülés néven ismert jelenségbe, abba a folyamatba, amikor a szigetre „bezáródott” nagy fajok egyre kisebbé válnak a szűkösebb erőforrások miatt.
A szigeti eltörpülés az egyik versenyképes magyarázat a 2003-ban, az indonéziai Flores szigetén talált híres „hobbit” emberi ősmaradványok méretére is. Ezek az ősmaradványok állva is csupán 1 méter magas, önálló emberfaj maradványai, akik a felfedezők szerint úgy 13 000 éve éltek, egy időben a modern emberekkel.
