Élet-Stílus

Losonczy Géza

admin
admin

2006. 10. 15. 20:41

Ez az oldal az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Közalapítvány életrajzi anyagaiból készült.

Érsekcsanádon (Bács-Kiskun megye) született református lelkészcsaládban. A gimnáziumi érettségi után a debreceni bölcsészkar magyar-francia szakos hallgatója volt. Egyetemi tanulmányainak idején tagja lett a Márciusi Frontnak. 1939-ben franciaországi ösztöndíja idején került kapcsolatba az illegális kommunista párt Külföldi Bizottságával, és belépett a pártba. Hazatérve a Népszava újságírója lett. 1940-ben letartóztatták, majd rendőri felügyelet alá helyezték. 1941-ben Budapesten befejezte egyetemi tanulmányait, részt vett a Népszava karácsonyi mellékletének összeállításában, majd a következő évben a Történelmi Emlékbizottság létrehozásában. 1942-ben Rózsa Ferenc és Schönherz Zoltán letartóztatása után illegalitásba vonult. 1943-ban Donáth Ferenccel együtt fogalmazták meg a Békepárt memorandumát. 1945 februárjában feleségül vette Haraszti Máriát. Ez év márciusától a Szabad Nép főmunkatársa, 1946-tól a kv póttagja, 1947-től országgyűlési képviselő, 1948. decembertől miniszterelnökségi államtitkár, 1949-től 1951-ig a Népművelési Minisztérium politikai államtitkára volt. 1951-ben koholt vádak alapján letartóztatták, és tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. 1954 nyarán súlyos betegen szabadult, egy évet töltött kórházban és szanatóriumban. 1955 áprilisában rehabilitálták. Felépülése után a Magyar Nemzet főmunkatársa volt. Vezető alakja a Nagy Imre körül csoportosuló pártellenzéknek. 1955-ben részt vett az írók memorandumának szervezésében, 1956-ban felszólalt a Petőfi Kör sajtóvitáján. 1956. október 23-áról 24-ére virradó éjszaka kooptálták a pártvezetés tagjai közé, a pb póttagjának választották, azonban a kv politikája elleni tiltakozásképpen Donáth Ferenccel együtt levélben mondott le tisztségéről. Október 26-án a kv ülésén ugyancsak Donáth Ferenccel együtt követelte, hogy a párt hagyjon fel a felkelés megbélyegzésével, folytassanak tárgyalást a felkelők főbb követelései alapján. Október 30-án államminiszterként lett tagja Nagy Imre kormányának, a sajtó- és propagandaügyeket intézte. Tagja volt az MSZMP héttagú Intéző Bizottságának. Tildy Zoltán társaságában ő tartotta a kormány utolsó, november 3-i sajtótájékoztatóját. November 4-én a jugoszláv követségre menekült, november 22-én a Nagy Imre-csoport többi tagjával együtt elfogták, majd Romániába szállították. 1957. április közepén Budapestre szállították. A vizsgálat során kiújult előző fogságában szerzett tüdőbetegsége. Éhségsztrájkot folytatott, idegrendszeri zavarok léptek fel nála. A Nagy Imre és társai per másodrendű vádlottja lett volna. 1957. december 21-én – a bírósági tárgyalás megkezdése előtt – máig tisztázatlan körülmények között meghalt a vizsgálati fogságban.

vissza a címlapra
  • Címkék:
  • '56

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.