'56
Élet-Stílus

A forradalom kitörése

A Műszaki Egyetemen megtartott előző napi gyűlésen a résztvevők határoztak - az egy héttel korábban Szegeden újjáalakított - MEFESZ-hez (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége) történő csatlakozásról és megállapodtak, arról is, hogy – támogatandó a lengyel változásokat – néma, szolidaritási tüntetést szerveznek, amelynek célja a Bem szobor lett. A belügyminiszter reggel megtiltja a demonstrációk szervezését.

A délelőtt folyamán a műegyetemisták a főváros gyáraiban és a többi felsőoktatási intézményben agitálták a munkásokat és diákokat. Ennek hatására több ezres tömeg kezd gyülekezni Budán és Pesten egyaránt.

Forradalom
A délután öt óra tájt véget érő Bem téri tüntetés résztvevőinek nem akaródzik hazamenni. A tömeg több részre szakad és ki-ki vérmérséklete szerint a Kossuth térre, a Sztálin szoborhoz vagy éppen a Magyar Rádióhoz vonul. Az addigi békés, bár határozott követeléseket megfogalmazó tüntetés forradalommá alakul. A Magyar Rádiónál és Szabad Nép székházánál fegyveres harcra is sor kerül. A rádió ostroma valódi vérontásba torkollik, ennek az eseménynek a legnagyobb tragédiája, hogy a szovjet erők csak az ostrom végén bocsátkoztak harca, addig magyar küzdött magyarral. Így nem csoda, hogy a pártvezetés polgárháború kitörésétől tartott.

Pártvezetés
Délután összeül a minisztertanács Hegedűs András kormányfő vezetésével. A megmozdulást szovjetellenesnek és kispolgárinak minősítik és Hegedűs kilátásba helyez bizonyos személyi változásokat. Piros László belügyminiszter tartva a forradalmi helyzet további eszkalálódásától, úgy dönt, hogy mégis engedélyezi a tüntetést, így kívánja mederben tartani az eseményeket, az engedélyező határozatot fél három előtt olvassák be a rádióban. Ezután az MDP vezetése szinte tehetetlenül szemléli az eseményeket. Gerő végül este kilenckor fegyveres beavatkozást kér Moszkvától. Ezután a párt Központi Vezetőségének többsége azonnali változásokat követel.

Szovjetek
A budapesti szovjet nagykövet Andropov napközben többször tárgyal Moszkvával, tájékoztatja Hruscsovot is a kialakult helyzetről a székesfehérvári különleges szovjet erők vezetője tudatja a nagykövettel, hogy hasonló helyzetekre már jóval korábban kidolgozták a „Hullám” fedőnevű hadműveletet, amelyet zavargások kitörése esetén Zsukov marsall parancsára megindíthatnak. Késő este a székesfehérvári alakulat parancsot is kap a főváros elfoglalására.

Pesti utca
Az este és éjszaka eseményei követhetetlenek. A városban teljes a káosz, az utcákat felkelőkkel megrakott teherautók járják fegyverek után kutatva. A Blaha Lujza térre bevonszolják a Sztálin szobrot, amit elkezdenek szétdarabolni. A fegyvertelen tömeg megpróbál bejutni a Kossuth Tiszti Iskolába, de a levegőbe tüzelő őrök elriasztják őket, a Magyar Rádiónál pedig még két napig ropognak a fegyverek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik