Néhány évvel ezelőtt az informatikai szolgáltatók világszerte komoly pr- és marketing-erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy meggyőzzék az alkalmazókat, informatikai erőforrásaik kezelését érdemesebb külső cégre bízniuk. A cégek már jó ideje számos, nem közvetlenül a működésükhöz kapcsolódó tevékenységet (például: logisztika, biztonság, épületkezelés) bíznak külső partnerekre, logikusnak látszott, hogy az informatikai háttér működtetésére is ez lehet a leghatékonyabb módszer.
SPECIÁLIS ISMERETEK. Az outsourcing előnyei közül kezdetben főként az alacsonyabb költséget hangsúlyozták. A modellnek kétségkívül vannak pénzügyi előnyei, például tervezhetőbbek az informatikai költségek. Az esetek többségében mégsem hoz lényeges költségcsökkenést. Hiba azonban, ha a menedzsment kizárólag egy szempont alapján dönt elfogadásáról vagy elvetéséről.
A szerzõdések szankciókat is tartalmaznak a szolgáltatóra nézve.
Az informatikai rendszerek működtetése egyre speciálisabb szakismeretet, és ennek megfelelően többféle szakembert igényel. Ha mondjuk egy, a cég számára stratégiai fontosságú termékből kijön az új verzió, nemcsak a frissítésre kell költeni, hanem az adott terület szakemberének továbbképzésére is, ami több százezer forintos tanfolyamot és vizsgát jelenthet. Egy erre szakosodott szolgáltató cégnél általában költséghatékonyabban összegyűjthetők a szükséges ismeretek.
AMIKOR MEGOLDÁS. Az utóbbi időben, úgy tűnik, az outsourcing hazánkban is egyre inkább elfogadottá válik. Fokozatosan nő iránta az érdeklődés. Tóth Zoltán, a T-Systems ügyviteli és informatikai outsourcinggal foglalkozó üzleti egysége, az Integris Rendszerház értékesítési vezetője azt mondja, tapasztalataik szerint az outsourcingot választó hazai cégek két nagy csoportba sorolhatók. Az elsőbe azok tartoznak, amelyek informatikai infrastruktúrája elavult, és nem tudják finanszírozni a halaszthatatlanná váló megújítás költségeit.
Az ő esetükben a szolgáltató a meglévő eszközöket megvásárolja, az eszközparkot felújítja, és outsourcing-szerződés keretében működteti. Ezeknél a cégeknél tehát az az elsődleges kényszerítőerő a mozdulásra, hogy így akarják megoldani a már elkerülhetetlen beruházást.
A második csoportba azok a vállalkozások tartoznak, amelyek az outsourcing valódi előnyét akarják kihasználni. Azt, hogy ettől kezdve nem kell az informatikai infrastruktúra gondjával-bajával foglalkozniuk.
LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE. Ami a biztonságot illeti: habár az outsourcing szolgáltatást nagyon részletes szerződések (Service Level Agrements – SLA) rögzítik, az alapja nyilván a bizalom. Ezek a szerződések szankciókat is tartalmaznak a szolgáltatóra nézve, ezért a tapasztalatok szerint az alkalmazóknál javul a szolgáltatás színvonala, mert a cég a saját informatikai szakembereitől nem mindig tud megkövetelni ugyanilyen teljesítményt.
Az alkalmazók általában nem egyszerre adják outsourcingba teljes informatikai infrastruktúrájukat, hanem egymás után az egyes alrendszereket, lépésenként haladva. Emiatt például az Integris az outsourcing feladataihoz HP OpenView termékportfólióját alkalmazza, mert annak modulrendszerű felépítése jól illeszkedik az outsourcing gyakorlatához.
Az outsourcing a cégnél nem teszi feleslegessé az informatikai vezető munkáját, csak átalakítja. A szolgáltatóval való kapcsolattartás, az outsourcing-szerződés teljesülésének felügyelete lesz a fő feladata.
