A miniszter elmondta, hogy a szélturbinák terjedésének korlátot szab a magyarországi villamosenergia-hálózat: A szélkerekek áramtermelése időjárásfüggő, ez pedig jelentősebb kapacitásnál rendszerirányítási gondokhoz vezet. A Magyar Energia Hivatal mintegy 330 megawatt szélerőmű-teljesítmény beépítését tartja lehetségesnek. Persányi Miklós jelezte, hogy Magyarországon hiába mutatkozik ennek a mennyiségnek többszörösére beruházási igény, a hálózati lehetőségek miatt a hatóság mégsem ad ki engedélyeket számukra.
A miniszter túl konzervatívnak tartja ezt a hozzáállást, szerinte lehetne finomítani az engedélyezési gyakorlaton. Példaként említette, hogy kivételt lehetne tenni a szélkerekeken túl kiegyenlítő kapacitást is építő cégekkel. A szélturbinák kapacitásával egyenértékű tartalék energiaforrások kialakításával ugyanis kezelhető a szélkerekek egyenetlen termelése. Amikor kevésbé fúj a szél, akkor a rendszerirányító felé vállalt termelési kötelezettséget a tartalékból ki lehet egészíteni. A miniszter megjegyezte, hogy hatékony megoldás lehet szélkerekek kombinálása bioenergetikai projektekkel.
Persányi nem tartja reálisnak a háttérkapacitások bővítését szivattyús erőművekkel, amelyeket például Ausztriában használnak tartalékként szélenergiához. Az ilyen létesítmények Magyarországon ugyanis általában olyan helyszíneken jöhetnének szóba, amelyek természetvédelmi oltalom alatt állnak. Utalt egy korábban felvetett projektre, amely alapján a Pilisben épült volna szivattyús erőmű. Ilyen erőművel szeles időben a pluszban termelt energiát egy víztározó vízszintjének emelésére használják, amelyet aztán szélcsendben le lehet ereszteni, és abból a pluszenergiát fedezni.
