A Thália új bemutatójára, a Vári Éva és Kulka János főszereplésével szeptember 30-án először színpadra kerülő Hat hét hat tánc című darabra már csak a nagyon szemfülesek juthatnak be. A Bárka új igazgatójának, Alföldi Róbertnek a rendezésében színpadra vitt Koldusopera premierjét már csak azok láthatják, akik elcsípnek egy 1200 forintos padjegyet, és vállalják az ezzel járó kellemetlenségeket. A Vígszínház Pán Péter című bemutatójára már az összes jegy elfogyott, csakúgy, mint a Katona József Színház két premierjére, az október 27-én először színpadra kerülő Don Juan című darabra és Thomas Bernard: Pisztrángötös című művének színpadi változatára.
Kulkáék táncolnak
Szeptember 30-án mutatja be a Thália színház Richard Alfieri Hat hét hat tánc című kétszemélyes vígjátékát Parti Nagy Lajos fordításában. A történet arról a rögös, fájdalmas, ugyanakkor izgalmas és szórakoztató útról szól, aminek a végén két eltérő korú, mentalitású, társadalmi helyzetű idegen a közös táncóráknak köszönhetően életre szóló barátságot köt. Lily (Vári Éva) egy hatvannyolc éves idős asszony táncórákat készül venni öregek otthonában lévő lakásában, s a tánciskola a nyers és cinikus Michelt (Kulka János) utalja ki hozzá. A két idegen ember kezdeti ellenséges viszonya a táncórák, és az egyre őszintébb beszélgetések során fokozatosan oldódik, Lily és tanára egyre többet osztanak meg a másikkal magukról, s kezdik megérteni, elfogadni egymást. A hat jelenet mindegyike sajátos hangulatú, különböző korokból származó táncokkal és zenékkel, nemcsak lelki, hanem tánctörténeti utazás részesei is lehetünk. A hat nap táncai: swing, tangó, bécsi keringő, foxtrott, cha-cha-cha, kortárs tánc.
Cserhalmi és Hernádi együtt
Cserhalmi György
A Thália Új Stúdiójának első bemutatója Dürrenmatt Play Strindberg című drámája lesz szeptember 29-én. A középpontban álló civakodó házaspárt Hernádi Judit és Cserhalmi György játssza. A darab témája mindig időszerű, meddig lehet fenntartani egy házasságot, és mi az a széttéphetetlen kötelék, ami még a gyűlöletben is egymáshoz láncolhat két embert. Alice, a feleség ezüstlakodalmukra saját kezével hímzett, gyűlölettel és keserűséggel átszőtt halotti leplet szán férjének ajándékba, s titkolja, hogy a kamra tele van ennivalóval, csak azért, hogy Edgart éheztesse. Edgar makacssága és az, hogy nem hajlandó beismerni betegségét, megkeseríti mindennapi életüket. Két esküdt ellenség él egy fedél alatt, és ebbe a környezetbe érkezik látogatóba Kurt, Alice egykori szerelme és unokatestvére, ami még tovább bonyolítja a komikus helyzetet.
Alföldi Koldusoperája
Koldusopera
Szeptember 22-én mutatják be a Bárka Színházban a társulat új igazgatójának, Alföldi Róbertnek a rendezésében Bertold Brecht Koldusoperáját. A rendező szerint az „üzenet magáért beszél, nincs mit aktualizálni rajta”. A csalás, a hazugság, a pénz hatalma éppúgy átszövi mindennapjainkat, mint a darab szereplőinek életét. Hogyan lehet boldogulni egy olyan világban, ahol az önzetlenség szinte ismeretlen fogalom, és ahol mindenki a saját boldogulását hajhássza, nem törődve másokkal? A Peacock házaspár (Seress Zoltán és Spolarics Andrea) sem lóg ki a sorból, ők a legszegényebbek, a koldusok béréből próbálnak megélni, boltjukban megtalálható mindenféle portéka, ami szánalmat, sajnálatot ébreszthet, és adakozásra késztetheti az utca emberét, a mű-csonkolt végtagtól kezdve a szakadt ruhadarabokig. A vállalkozás extra profit reményében éppen a királynő közelgő koronázására készül, míg lányuk, Polly (Mezei Kinga) titkos esküvőjét szervezi a maffia főnökével (Balázs Zoltán). Így kezdődik Kurt Weill és Bertolt Brecht Koldusoperája – a végkifejletet, „a boldog véget” mindannyian ismerjük. Mindeközben elhangzanak híres, és örök érvényű dalok: Cápa-dal, Barbara-song, Salamon-dal, Ágyú-dal… a mára már klasszikussá vált Blum versfordításaival.
Stohl András mint Orgon
Tartuffe
Október 2-án még egy bemutatóra kerül sor Alföldi rendezésében, ami nem más, mint Moliere Tartuffe-je a Nemzeti Színházban. Az álszent csalóról szóló klasszikus komédia címszerepét László Zsolt játssza, míg az átvert Orgon szerepében Stohl Andrást láhajuk majd. A főbb szerepeket Udvaros Dorottya, Csoma Judit, Haumann Máté és Miklós Marcell játssza. A történet szerint a szenteskedő Tartuffe egy gazdag zsidó házába fészkeli be magát, hogy átvegye a hatalmat, és megkaparintsa a család vagyonát. Tartuffe szinte foglalkozásként űzi az álszentséget, becstelen és taktikus, mélyen vallásosnak tetteti magát, miközben csak a haszonra hajt, de előbb utóbb minden csalóról kiderül az igazság. 15-én a Stúdiószínpadon kerül sor a Nemzeti második októberi bemutatójára, Mosonyi Aliz Varázsfuvola-meséjére. A darab a Stúdió „K” Színház és a Nemzeti Színház közös produkciója Fodor Tamás rendezésében.
Don Juan, Petri György fordításában
Jelenet a Katona Troilus és Cressidájából
A Katona József színház két bemutatóval készül októberre, mindkét premierre eladták már az összes jegyet. Október 27-én láthatjuk először Moliere: Don Juan című művét, a Kamra első bemutatója pedig Thomas Bernhard Pisztrángötös című darabja lesz. Petri György fordításának felhasználásával Bodó Viktor rendezi a Don Juan-t, a bemutatásra kerülő színpadi változat címe: A nagy Sganarelle és társa. A rendező a főbb szerepekre Hajduk Károlyt és Jordán Adélt kérte fel. Utóbbi az egri Gárdonyi Géza Színházból került a Katona József Színházhoz az idei évadban. A Kamra első bemutatója a Tandori Dezső magyar szövegével színpadra vitt Pisztrángötös című dráma, melyet Máté Gábor rendez. A főbb szerepekben Bezerédi Zoltán, Pálmai Anna, Takátsy Péter, Mészáros Béla és Szacsvay László látható.
Mundroczó Kornél újra színházban rendez
A jég
A Krétakör és a Trafó szeptember 21-én mutatja be Vlagyinir Szorokin: A jég című darabját. Az előadás rendezője Mundruczó Kornél, aki többek között a Szép napok, a Nincsen nekem vágyam semmi, és a Johanna című filmeket jegyzi, legutóbbi rendezése a Krétakörnél a nagy sikerrel játszott Nibelung-lakópark. Az egyik főszereplő az Egyetleneim című filmben nyújtott alakításáért idén Magyar Filmszemle díjat-nyert Tóth Orsolya, a további szerepekben láthatjuk Csákányi Esztert, Péterfy Borbálát, Sárosdi Lillát, Bánki Gergelyt, Mucsi Zoltánt és Scherer Pétert.
Szorokin a kortárs orosz irodalom ellentmondásos, felkavaró jelensége, színdarabjai újítóak, provokatívak és inspirálóak, ezért színpadra vitelük izgalmas feladat. A jég sokak szerint az író legjobb regénye, melyben, csakúgy mint Szorokin legtöbb művében, tombol az erőszak. Az író egyik interjújában arról beszél, számára az a legfontosabb, hogy szövegeiben felmutassa, mi az erőszak és miként lehet vele együtt élni. A történet egy világméretű összeesküvésről szól, ami az eredendő harmónia újrateremtését célozza. A darabban a jég nem más, mint egy ideális kozmikus anyag, melyet az Ősi Fény hozott létre. A Szibériában lezuhant Tunguz meteor tartalmazza, amely jégtömbbe fagyott. Az innen kibányászott jégből készített kalapács ütésével fel lehet ébreszteni az emberi szívet, a kiválasztottak szívét, amely beszélni kezd. A szívek felélesztését, a “mozgó halottak” feltámasztását a Fényhozó Szekta vállalja magára, melynek vezetoje egy orosz parasztlány lesz.
Mesemusical a Vígszínházban
A Pán Péter egyik jelmezterve
A Vígszínház első bemutatója az idei évedban a Pán Péter című mesemusical lesz október 14-én. A darabot J.M. Barrie nyomán Egressy Zoltán fordította, a dalszövegeket Sztevanovity Dusán jegyzi. A történet a gyermekirodalom klasszikusa, de a felnőtteknek is aktuális: az emberből kitörölhetetlen vágyról szól, hogy örökké a gyermekkor csodálatos, mesékkel és kalandokkal teli boldog világában éljünk. Az előadás a nagy sikerű musical sorozatba illeszkedik, melynek eddigi tagjai A padlás, az Óz, a Hamupipőke és A dzsungel könyve. A bemutatóra már az összes jegy elkelt.
Így nyaralunk mi
A Szkéné Színházban október 1-jén mutatja be a Pintér Béla Társulat a zágrábi EUROKAZ fesztivállal közös Korcsula című darabot. Branko Brezovec kérte fel a társulatot arra, hogy következő produkciójukat az EUROKAZ Fesztiválon mutassák be, s így a darab valamilyen módon kötődjön Horvátországhoz. A történet egy magyar család nyaralását meséli el a horvát tengerparton, Korcsula szigetén. A sziget neve beszédes: korcs, keverék, keveredés. Sokféle-fajta ember, különféle nemzetiségek és főleg nyaralók összezárva egy helyen. Különös, kevert nyelven kommunikálnak egymással, különös szerelmek szövődnek közöttük, esténként pedig különös, nyugtalanító karaoke partikat rendeznek. Furcsa nyaralás, ahol a nap nem mozdul el az égről, a tenger pedig nem végtelen, hanem kilátástalan. A főbb szerepekben: Baranyi Szilvia, Bencze Sándor, Deák Tamás, Enyedi Éva, Kéménczy Antal és Pintér Béla, aki a darab író-rendezője is egyben.
