Egyértelmű törés mutatkozik a fapados légitársaságok magyarországi forgalmában: miután a megjelenésüktől számított két év alatt meglepően nagy szeletet tudtak kihasítani a tortából, 2006 komoly kijózanodást hozott. Jól illusztrálja ezt az a friss lista, amely a diszkont légitársaságok piaci részesedésének változását összegzi az egyes európai országokban: ezen Magyarországnak sikerült a legutolsó helyre kerülnie.
Visszaesés: csak nálunk
Az Eurocontrol statisztikája szerint az első öt hónapban átlagosan napi 52 fapados gép szállt le, illetve fel az országban, míg tavaly még 58-at regisztráltak. A diszkontcégek részesedése a teljes forgalomból 18-ról 15,7 százalékra esett vissza, miközben a kontinensen ezzel éppen ellentétes tendencia a jellemző: átlagosan több mint 2 százalékponttal törtek előre a fapadosok Európában. A magyarországi zsugorodás különösen a visegrádi országok adataival összevetve igen kedvezőtlen: mindenhol látványosan előretörtek az alacsony költségű cégek, Lengyelországban például egy év alatt megduplázódott járataik száma.
Sajnos a legfrissebb hírek sem éppen arról szólnak, hogy a tendencia változna a következő időszakban: nagyon úgy tűnik, a magyar utazóknak újabb járatritkításokkal kell szembenézniük. Az a két társaság ugyanis, amelyik már eddig is enyhén leépített – az EasyJet és az AirBerlin -, újabb budapesti járatokat szüntet meg a téli menetrend életbe lépésével. Mindezt több útvonalon is megteszik, annak ellenére, hogy kimondottan jók a kihasználtsági mutatóik. Információink szerint például az EasyJet bristoli és newcastle-i járatai közel „teltházzal” mentek, a brit cég mégis a leállításuk mellett döntött. A társaságnál kérdésünkre ezt a télen várhatóan visszaeső forgalommal magyarázták, kiemelve, hogy elképzelhető a tavaszi újraindítás. Információink szerint az EasyJetnél koncepcióváltás történt: felülvizsgálják a két óránál hosszabb útvonalak fenntartását. Rövidebb szakaszokon járva ugyanis több forduló fér bele a menetrendbe, amiből nagyobb bevételre tehet szert a társaság. A hosszú útvonalak közül persze a presztízsértékűek megmaradnak, így a Budapest-London járat is.
Nürnberg marad?
Komolyan visszavesz járataiból az Air Berlin is, sőt, a harmadik számú európai fapados teljes budapesti kivonulásáról is felröppentek pletykák. Önmagában az, hogy két hónappal a téli menetrend életbe lépése előtt még egyetlen magyarországi járatra sem árulnak jegyeket, sokatmondó tény. A társaságnál megkeresésünkre ugyanakkor úgy reagáltak erre, hogy néhány útvonalon még nem készült el a menetrend, ezért a jelenlegi állapotból még nem célszerű következtetéseket levonni. Annyit azért érdemes megjegyezni, hogy az Air Berlin hagyományosan a legkorábban szokta megnyitni a következő foglalási időszakot, a legtöbb téli járatra már áprilisban elkezdték a jegyárusítást.
Szollár Domokos, a Budapest Airport (BA) Zrt. szóvivője szerint a repülőtér nem tud az Air Berlin teljes kivonulásáról, arról viszont igen, hogy radikálisan csökkentik a járatok számát. Elképzelhető, hogy a német cég egyetlen útvonalat tart meg, s Nürnbergből továbbra is repül majd Budapestre. Ez ugyanis az egyik elosztóbázisa, ahonnan sok német városba biztosít közvetlen csatlakozást. Ez egyébként tipikus Air Berlin szisztéma, sikeresen működik például Mallorcán. Ott a német, illetve osztrák városokból nagyjából egy időben érkező gépekről át lehet szállni a társaság különböző mediterrán városokba tartó járataira.
Máshová mennnek
Ha marad is az Air Berlin egyetlen úti céllal, az a tavalyi öttel áll szemben. Minderre ráadásul olyan időszakban kerül sor, amikor a német cég folyamatosan veszi át új gépeit és bővíti hálózatát. A teljes vonalhálózat tekintetében bővítő fázisban tart a budapesti bázissal rendelkező két társaság, a Wizz Air és a Sky Europe is, a budapesti járatindítást azonban ők sem kapkodják el. Utasszámuk az idei első félévben alig nőtt a 2005-ös bázishoz képest, s noha mindkét cég beindította Bukarestet, emellett a Wizz Air Göteborgot, a Sky Europe pedig Nápolyt, több útvonalon is csökkentették a járatok számát. A fő ok kimondva-kimondatlanul az, hogy továbbra is kiemelkedően drága a budapesti reptér használata.
Ezt Szollár Domokos is elismeri, de szerinte a helyzet hamarosan változhat. A BA Zrt.-nél az év végére 2400 helyett már csak 1200-an fognak dolgozni. A minibusz-üzlet eladása 200, a földi kiszolgálásé 500 fővel csökkenti a létszámot. Más üzletágak kiszervezése mellett 225-en már távoztak a cégtől az „önkéntes” program keretében, de további 60 embertől még így is a cég döntése alapján kellett megválni. A szóvivő szerint a hatékonyságjavulás teszi majd lehetővé a díjcsökkentést, mivel nem lesz a társaság annyira rászorulva a légi forgalmi bevételekre, mint ma. Már jövőre is mérsékelni kívánják a díjakat, de csak több év alatt érik majd el a kívánatosnak tartott szintet. Ennek nagyságát viszont nem árulta el. Aprócska pozitívum, hogy a Wizz Air és a Sky Europe a reptér drágasága ellenére valamivel több járat indítására jelezte igényét a téli menetrendben, mint a nyáriban. (A jóval olcsóbb sármelléki reptérre közlekedő Ryanair pedig a heti három londoni járat mellett októbertől Frankfurt-Hahnba is repül.)
Az utasszám alapján eddig a legnagyobb budapesti fapadosnak számító EasyJet járatmegszüntetéseinek egyértelmű következménye még, hogy átrendeződik a diszkontcégek ferihegyi toplistája. Kázmér Natasa, a Wizz Air szóvivője is megerősítette lapunk számítását, amely szerint a második félévben már cége vezeti majd a listát. Hiába közlekedtet a Sky Europe több budapesti járatot, a Wizz Air nagyobb gépekkel és jobb töltöttséggel üzemel, ami elegendő ahhoz, hogy a legtöbb utast hozza a magyar fővárosba. A kihasználtsági különbség egyébként a két nagy rivális között továbbra is szembeötlő: a Sky Europe azt közölte, hogy júniusban 77,6, júliusban pedig 84,2 százalékos töltöttséggel közlekedtek gépei, a Wizz Air viszont Kázmér Natasa tájékoztatása szerint 90 százalék feletti értéket regisztrált budapesti járatain a nyári hónapokban.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
