A kormányfő szerint az igazi dilemma az, hogyan lehet a fejlesztési terv középpontjába helyezni az életkörülmények általános javítását és emellett a foglalkoztatás bővítését. Ugyancsak megfontolandónak nevezte, hogy a fejlesztési összegekből mennyi jusson a gyengén fejlett régiók, a kistérségek felzárkóztatására, illetve a gyorsan fejlődők további fejlődésére, amelyek magukkal húzzák a gyengébbeket.
A dilemmák között említette Gyurcsány Ferenc, hogy egyensúlyt kell teremteni a gazdasági célok, a szociális célok és a környezet fenntartási, azaz a környezetvédelmi célok között.
A hét évre szóló Új Magyarország fejlesztési terv egy stratégiai program, amelyhez kapcsolódik a hét évet átfogó, ágazati elképzeléseket tartalmazó operatív program, s ehhez két éves akció tervet készítünk – vázolta fel az alapösszefüggést Bajnai Gordon.
A fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a kormány a növekedést és a foglalkoztatást állítja a program középpontjába, tehát eza két cél a “gázpedál”. A “fékek” között említette Bajnai Gordon a fenntarthatóságot, mégpedig három értelemben: makrogazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból. A kohéziós szempontokat is ide sorolta a kormánybiztos, amely azt veszi figyelembe, hogy területi illetve társadalmi szempontból ne szakadjon ketté az ország.
“A magyar környezetvédelem nagy ugrását teszi lehetővé a most induló Új Magyarország fejlesztési terv, hiszen például megvalósul Budapest szennyvizeinek teljes megtisztítása, és a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének teljes kiépítése” – mondta Persányi Miklós szakminiszter.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
