A világ 700 szakértőjének az elmúlt öt évben végzett kutatásait összegző, A mezőgazdasági vízgazdálkodás teljes felmérése című tanulmány megállapítja: jelenleg a Föld minden harmadik lakója a vízhiány valamilyen formájától szenved.
Frank Rijsberman, a tanulmányt koordináló Nemzetközi Vízgazdálkodási Intézet főigazgatója szerint kétfajta vízhiány létezik: az egyik azokban a térségekben fordul elő, ahol túlságos nagy a víz kiaknázása, amely miatt csökken a vízréteg és kiszáradnak a folyók, a másik eset pedig abból fakad, hogy egyes országok nem rendelkeznek elegendő technikai vagy pénzügyi eszközökkel amúgy bőséges eső- vagy folyóvíz felfogására.
10 ezer liter víz egy kiló húshoz
Rijsberman hangsúlyozta: a vízprobléma sokkal inkább gazdálkodási kérdés, mintsem a rendelkezésre álló erőforrásé. „A vízhiányok oka 98 százalékban emberi, és csak 2 százalékban természeti” – mondta. A felmérés szerint egyetlen kalóriát tartalmazó élelmiszer termeléséhez egy liter víz kell. Egy kiló búzához 4-500 liter víz, egy kiló húsipari termékhez 10 ezer liter víz szükséges. A mezőgazdaság használja fel a világ vízfogyasztásának 74 százalékát, 18 százalék az iparé és 8 százalék a közműveké.
Annak tudatában, hogy a világ jelenleg 6,1 milliárdra tehető lakossága 2050-re 2-3 milliárddal fog növekedni, nyilvánvaló, hogy felül kell vizsgálni a vízgazdálkodási politikákat – vélik a szakértők. Ott, ahol túlfogyasztás van, a természeti források felhasználásának optimalizálása látszik a megfelelő megoldásnak.
Csak a szemléletváltás segíthet
„Az embereknek többet kell termelniük kevesebbel, több gabonát kell termelniük kevesebb vízmennyiséggel” – összegezte Rijsberman. Egyes területeken az esővízre épülő mezőgazdaság kiterjesztése és javítása, a kevesebb vizet igénylő gabonafélék bevezetése, valamint csatornarendszerek és kis teljesítményű duzzasztógátak létrehozása szerepel az ajánlások között.
A főigazgató szerint a legfontosabb az elavult vízgazdálkodási gondolkodást és politikát rövid távon megváltoztatni. A tanulmány végkövetkeztetése ugyanis paradox módon az, hogy „elegendő föld, víz és emberi erőforrás van ahhoz, hogy elegendő élelmiszert termeljünk egy növekvő lakosságnak a következő ötven évben.” Ugyancsak kihívást jelent, hogy úgy kell megfelelni a mezőgazdaság vízigényének, hogy közben a környezet se sérüljön – mondta Rijsberman. A Víz Világhete, amelyen 140 ország szakértői vesznek részt, augusztus 26-ig tart.
