A Manchester Egyetem Számítástechnikai és Pszichológiai Részlegének kutatói a telepátia kutatásához olyan közeget próbálnak létrehozni, amelyben a résztvevők még véletlenül sem képesek nyomot hagyni maguk után, vagy bármilyen módon befolyásolni egymást.
Ehhez a virtuális valóság alkalmazása ideális megoldásnak tűnik, hiszen az alanyok egy időben tartózkodnak ugyanazon térben, mégis egymástól tökéletesen függetlenül. Ha az egyik alany hozzáér egy tárgyhoz a virtuális térben, azt a másik nem érzékeli – legalábbis nem a hagyományosan elfogadott öt érzékszerv útján.
A kutatók a jelenleg is folyamatban lévő vizsgálatba összesen 100 önkéntest készülnek bevonni, akik egymással páronként baráti, rokoni vagy munkatársi kapcsolatban állnak. A kutatók egyebek között arra is keresik a választ, hogy a két ember közötti kapcsolat minősége befolyásolja-e a telepátia mértékét, erősebben működik-e a jelenség egymással rokonságban álló személyek között.
Speciális sisak és kesztyű felvételével egyszerre két alany lép be a virtuális térbe ugyanazon épület más-más emeletén, teljesen szeparált szobákban. Az egyik alany előtt megjelenik egy tárgy – mondjuk focilabda, telefon vagy esernyő –, melyre erősen koncentrálnia kell. Ugyanebben az időpontban a másik alany előtt egyszerre négy tárgy jelenik meg – köztük az is, amelyikre társuk éppen koncentrál –, és ezek közül kell kiválasztania, partnere melyiket látja éppen.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy vizsgálatukkal nem alátámasztani vagy cáfolni kívánják a telepátia létezését, csupán olyan kísérleti helyzetet teremtettek, amelyben a jelenség valóban objektíven vizsgálható.
