ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a litvániai Vilniusban ülésező illetékes bizottsága a szerdán természet kategóriában nyolc, csütörtökön a kulturális értékek kategóriájában újabb tíz helyszínt vett fel a listára.
Új kultúrális világörökségeink
A világörökség-bizottság két kultúrtáj, négy épített régészeti emlék, két modern építészeti alkotás és két város pályázatát fogadta el. Ezzel 830-ra bővült az ENSZ védelmét élvező kulturális emlékek száma.
A világörökség részévé nyilvánított új helyek között van az ősi perzsa kereskedelmi utak mentén elhelyezkedő Bíszutún iráni falu több mint 2500 éves sziklavéseteivel; Jin Hszü (Yin Xu) kínai régészeti lelőhely, a Sang-dinasztia egykori fővárosa; a XX. század elején épült Sewell chilei bányaváros; a cornwalli és nyugat-devoni bányavidék Nagy-Britanniában; egy ősi öntözőmű Ománban; a lengyelországi Wroclawban álló Népcsarnok mint a Bauhaus építészet kimagasló alkotása; a bilbaói Vizcaya-híd; a Crac de Chevalier lovagvár és a Szaladin-citadella Szíriában.
Új természeti világörökségeink
Port Luis
Az eddigi 812 mellé újabb helyszínként felvették a kínai Szecsuán (Sichuan) tartomány pandarezervátumát, az egyetlen olyan helyet, ahol e kihalással fenyegetett állatfaj egyedei még természetes körülmények között élnek, a kolumbiai Malpelo szigetet és a a Botteni-öbölben lévő, 5600 kisebb szigetből álló finn Kvarken szigetcsoportot különlegesen gazdag és egyedi faunájáért és flórájáért. A lista új szereplői között vannak tanzániai, malawi, szenegáli és gambiai őskori kőszobrok és -építmények is, valamint felkerült az etiópiai Harar Jugol város, mint különféle kultúrák keveredésének ékes és érdekes példája. Mauritiusnak is van szerda óta világörökség részét képező helye, Port Louis nevű kikötővárosa kapott helyet a listán. Mexikó Algave tájegysége is szerdán kapta meg ezt a kitüntető címet.
Magyarország 2003 óta nem jelölt 
A komáromi erõdrendszer. Ez lesz a következõ?
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalon belül működő Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság Titkárságán (VÖMNB) az MTI érdeklődésére csütörtökön elmondták, hogy egy-egy jelölés felterjesztési dokumentációjának elkészíttetése 8-10 millió forintba kerül, így jól meg kell gondolni a jelölést. A VÖMNB tájékoztatása szerint a szakemberek véleménye alapján nem találtak olyan helyszínt, amelyet százszázalékos eséllyel jelölhettek volna.
A jelölési folyamat szabályai szerint a VÖMNB javaslata alapján a magyar kormány minden év február elsejéig terjesztheti elő a kiválasztott helyszínt a Világörökség Bizottságnak. 2003 óta magyar részről nem terjesztettek elő új helyszínt, a következőt – a komáromi/komarnói erődrendszert – csak jövő év elején javasolhatja a magyar és a szlovák kormány (ez határon átnyúló helyszín lévén a két állam közös felterjesztése lesz). Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi tanácsadó, szakértő szervezetek véleményezése és a Világörökség Bizottság ülésén született döntés alapján legközelebb 2008-ban bővülhet újabb magyar helyszínnel a lista.
Jelenleg nyolc magyar helyszín a listán
Hollókõ már a listán
A magyar helyszínek közül jelenleg Budapest (a Duna-parti látkép, a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete), Hollókő ófalu és táji környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő tó/Neusiedlersee kultúrtáj és a Tokaji történelmi borvidék része a világörökségnek.
A tagállamok javasolnak
A világörökség-bizottság a tagállamoktól érkező javaslatokról dönt évente. A testület a tagállamok hat-hat évre megválasztott 21 képviselőjéből áll, akik azt vizsgálják, hogy a javasolt helyek megfelelnek-e a bizottság 1972-es létrehozásakor rögzített kritériumoknak. Ezek közé tartozik, hogy az adott hely a maga nemében egyedülálló legyen, s hogy a javasolt kulturális emlékhely vagy műemlék történelmileg hiteles (valódi) legyen. A javaslathoz mindig mellékelni kell az adott hely megőrzésének tervét, s a bizottság e terveket is vizsgálja és minősíti. A világörökség-lista célja a világ kivételes kulturális és természeti értékeinek védelme.
Az UNESCO Világörökség Egyezménye 1972. november 16-án született meg, azóta 182 állam csatlakozott hozzá. Magyarország 1985-ben írta alá az Egyezményt és törvényerejű rendelet formájában beépítette azt a magyar jogrendbe.
