A sajtó egyöntetűen dicsérte Guus Hiddink szövetségi kapitány alakulatát, és maga a miniszterelnök, John Howard is beállt az együttest méltatók sorába. A kormányfő a legtöbb honfitársához hasonlóan a jelentős időeltolódás ellenére élőben tekintette meg a hajnali órákban a televíziós közvetítést, mely után az egekig magasztalta Harry Kewellt a horvátok elleni második egyenlítő gól (2-2) szerzőjét.
“Számunkra ő most Harry király. Egyszerűen csodálatos teljesítményt nyújtott” – jelentette ki. Az ausztrál válogatott a kilencpontos brazil csapat mögött egy-egy győzelemmel, döntetlennel, illetve vereséggel másodikként jutott tovább az F csoportból úgy, hogy az utolsó mérkőzésén kétszer egalizált az esélyesebbnek tartott horvát együttessel szemben.
A földrésznyi ország nemzeti együttese ezt megelőzően 1974-ben lehetett ott világbajnokságon, de akkor győzelem és rúgott gól nélkül első szakaszban “elvérzett”. A lapok egyelőre csak az internetes oldalukon számolhattak be az eseményekről, igaz, azokon adódó lehetőségeket viszont nagyon is kihasználták.
“Kewell mentette meg a napot” – választotta anyaga címének a Sydney Mourning Herald.
Boldokok, szerencsések (Reuters)
A Le Daily Telegraph “különös és egyben szinte elviselhetetlen feszültségről” írt, amely aztán “óriási örömben oldódott fel”.
Melbourne-ben le kellett zárni a központi teret, miután mintegy kilencezer szurkoló zsúfolódott össze, hogy közösen ünnepelje a nagy sikert. A kinnrekedők a Victoria állambeli nagyváros többi utcáját árasztották el, s a téli hidegben fáklyákat lobogtatva éltették a játékosokat. “Socceroos, socceroos” – skandálta a tömeg” – amely, a krikett és a rögbi mellett új szenvedélyforrást fedezett fel.
“Sokan csak gúnyolódtak a vb-szereplésünk kapcsán, most megmutattuk, kik is vagyunk valójában” – mondta az AFP tudósítójának egy szurkoló. Sydneyben ugyancsak ezrek gyűltek össze a belvárosi Circular Quay környékén.
