“Néhány éve új szelek fújnak Kelet-Európából, amelyet a 2006-os cannes-i részvétel is igazolt – jelentette ki Thierry Frémaux, a cannes-i fesztivál művészeti igazgatója. A tengerparti fesztiválpalotában 47. alkalommal rendezték meg párhuzamosan a filmbemutatókkal a világ legnagyobb filmvásárát, amelyen hat százalékkal növekedett tavaly óta a résztvevők száma: idén 91 országból több mint tízezren érkeztek. A magyar filmeseket hivatalosan képviselő Magyar Filmunió harmadik éve tengerparti sátorában fogadta a nagy létszámú érdeklődőket, s a magyar médiaprogramok is külön pavilonnal voltak jelen a vásár területén, de a bolgár, horvát, litván, szerb és szlovén részvétel is megerősödött az ázsiai és latin-amerikai előretörés mellett.
Minden szem a keleti tömbön
Leginkább a cseheknek sikerült magukra felhívni a figyelmet, akik szerdán azért zárták be egy napra a szlovákokkal és lengyelekkel közösen felállított sátrukat, hogy így tiltakozzanak a cseh alsóház döntése ellen, amely előző nap nem szavazta meg a filmes támogatások triplázást célzó törvénymódosítást.
A filmvásáron közel négyezer cég képviseltette magát, ennek 41 százaléka produceri iroda, 23 százaléka pedig forgalmazó. Az általuk képviselt 4500 (köztük háromszáz kelet-európai) filmből 2200 még nincs is kész, de készítői már az eladással foglalkoznak. Összességében a cannes-i filmpiacon még mindig az európai filmek voltak többségben 47 százalékkal, az amerikai filmipar 30, az ázsiai 18 és a latin-amerikai 5 százalékos részesedése mellett.
Sok érdeklődőt vonzottak a magyar filmek
A filmvásár 1500 vetítésén 984 filmet mutattak be harminc teremben, amely 41 ezer nézőt vonzott a fesztivál tizenegy napja alatt. Idén először fordult elő, hogy magyar producerek önállóan szervezték meg filmjeik vetítését a filmvásáron. A Csak szex és más semmi és Az igazi mikulás többszöri vetítésén nagyon sok érdeklődő volt, és már meg is kezdődtek a külföldi forgalmazókkal a tárgyalások.
Mindez nagyon fontos szemléletváltozást jelent a magyar filmiparban, mert a cél már nem az, hogy egy film egyszerűen elkészüljön egy-két magyarországi vetítésre, hanem a nemzetközi értékesítés televíziókba, DVD-változatra is szempont lett, s ez sokszor reálisabb cél lehet egy magyar film számára a külföldi mozibemutatóknál – mondta el az MTI-nek Cannes-ban Vezér Éva, a Magyar Filmunió igazgatója.
Ami a fesztivál filmbemutatóit illeti, díjaktól függetlenül hosszú munka eredményeképp kaphatott idén egyszerre négy magyar film meghívást Cannes-ba (Taxidermia, Friss levegő, A vírus, Fehér tenyér). Mindegyik cannes-i szekcióból legalább két szervező az éves magyar termést a februári Magyar Filmszemlén megtekintette, tanácsot adott a nevezésekhez, s így utána már szinte természetes volt, hogy ki is álltak egy-egy film meghívásáért a filmfesztiválra.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
