A DIW úgy látja, hogy a vb a belföldi keresletet megélénkítheti, így a máskülönben az exporttól vezérelt gazdasági növekedés bázisa kiszélesedik, de ez csak akkor következik be, ha a német fogyasztók hirtelen és határozottan változtatnak fogyasztási és befektetési szokásaikon. Márpedig ennek nincs sok esélye. Maga a labdarúgásra épült gazdaság Németországban viszonylag igen csekélyke, ha például az autóiparhoz vagy más ipari ágazatokhoz viszonyítjuk – érvel a DIW.
A vezető német klubok éves üzleti forgalma – mindent, azaz a televíziós közvetítési jogok árát is beleszámolva – évi 1,2 milliárd euró körül van. Ez akkora érték körülbelül, mint amit a barnaszénbányászat képvisel Németországban.
A sportfelszereléseket gyártó iparnak ugyan 20 milliárd euró körül vannak éves eladásai világszerte, de ezen belül a labdarúgáshoz kapcsolódó értékrész nem hasonlítható a nálánál sokkal nagyobb úgynevezett szabadidős termékprofil nagyságához. Márpedig ez utóbbiról nem fognak érdemben a vásárlók a labdarúgáshoz kapcsolható cikkek vásárlására váltani. Ez utóbbi természetesen fellendül, de inkább a fogyasztás általános fellendülési trendjét követve csak.
Több ezer új munkahely
Továbbá a világbajnokság 9 ezer új, tartós foglalkoztatást biztosító állást teremt, ami például az ételhordásban közreműködő alkalmi, szezonális munkavállalók létszámát sem éri el.
A vb-hez köthető stadionberuházások sem jelennek meg egyszerre, hanem már évek óta folynak, zömmel különböző sportszervezetek ingatlanberuházásai, felújításai formájában.
Nem várható a külföldi turisták számába sem jelentősebb változás, az 1998-as franciaországi labdarúgó vb alkalmából érkező külföldiek száma gyakorlatilag nem változtatta meg a szokásos teljes külföldi látogatói számot.
Ha a kereskedelem mégis javulást tapasztal majd a vb idején és utána, az sokkal inkább tulajdonítható majd az előrehozott vásárlásoknak, tekintettel az áfa 2007. évi németországi emelésére.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
