Magyarországon a háztartások alig 63 százaléka rendelkezik vezetékes telefon-előfizetéssel, 2000-ben ez az arány még majdnem 76 százalékos volt, 2000 eleje óta 19 százalékról 65 százalékosra nőtt ugyanakkor a mobiltelefonnal rendelkezők aránya. Szintén gyors ütemben nő a világhálóhoz hozzáférők száma: a 2001 elején mért 18 százalékról 2005 végére eljutottunk a 33 százalékos penetrációig.
A nyugat-magyarországi régióban a vezetékes telefon-előfizetések 67 százalékos aránya áll szemben a 64 százalékos mobilaránnyal- itt többen tartották meg vezetékes vonalukat. Majdnem ilyen magas a Budapestet is magában foglaló közép-magyarországi régióban mért vezetékes előfizetési arány (66 százalék), viszont itt jóval magasabb, 74 százalékos a mobiltelefonnal való ellátottság is – itt a legmagasabb az országban. A Dél-Alföldön már csak a lakosság 55 százaléka rendelkezik vezetékes telefonnal, a mobil pedig észak-magyarországi régióban a legkevésbé elterjedt (62 százalék).
Az osztrák Fessel-GfK 2005. decemberi vizsgálata szerint Magyarország a 29. helyet foglalja el az európai országok rangsorában, hazánkban ugyanis a 15 éven felüli népesség (8,5 millió állampolgár) 33,2 százaléka fér hozzá az internethez. Közülük még kevesebb, mindössze 23,8 százalék tekinthető tényleges internet-felhasználónak, azaz csatlakozik havonta legalább egyszer a hálóra. Az internet magyarországi elterjedtsége és kihasználtsága messze elmarad az európai átlagtól, a vizsgált országokban ugyanis összességében 41,8 százalékot tesz ki az internet-használók aránya. A magyar adatok gyakorlatilag megegyeznek a csupán három százalékkal lemaradó Romániáéval, és a Visegrádi Négyek mindegyik tagállama megelőz minket.
A legfrissebb hazai kutatási adatok szerint Magyarországon a legalább havi rendszerességgel internetezők 14 százaléka használja az internetet vásárlásra, viszont ennél lényegesen több, 53 százalékuk keres információt a világhálón a (akár online, akár hagyományos) vásárlásokat megelőzően. Sokan – ha nem is az interneten rendelik, vásárolják meg a terméket – kihasználják az világháló információbőségét. Az információt keresők többsége (79 százalék) kulcsszavas keresőoldalakon kutat termékek után.
Jellemző még, hogy a felhasználó közvetlenül ellátogat a termék, vagy a gyártó honlapjára (62 százalék), illetve hogy szakoldalakat és teszteket hív segítségül a vásárlás hatékonyabbá tételéhez (49 százalék). Az online információszerzés szempontjából a műszaki cikkek a legnépszerűbbek (68 százalék), de sokan kutatnak könyvek, zenei kiadványok, utazási szolgáltatások vagy számítógépes hardvereszközök után. Az online vásárlók alacsony, 14 százalékos aránya valószínűleg nem indul növekedésnek a közeljövőben sem, ugyanis a havi rendszerességgel internetezők mindössze egynegyede mutat hajlandóságot a netes vásárlásra.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
