Az újonnan csatlakozott tíz uniós ország közül lakosonként évi 32 literrel Magyarország a legnagyobb borfogyasztó, melynek belső piacát az elmúlt két évben elözönlötték az olasz, a spanyol és a latin-amerikai borok. Az évi 66 ezer hektoliteres import a 3 milliós belső termelés mellett mindazonáltal elenyészőnek tekinthető annak ellenére, hogy egy magyar borral azonos minőségű chilei bor fele annyiba kerül – hívja fel a figyelmet a La Tribune.
A fogyasztáshoz képest túl sokat termelő és ezért válságban lévő magyar boripar – melynek exportja évi 2,2 millió hektoliterről 600 ezerre esett vissza a rendszerváltás óta – szerkezetváltásra szorul. Ennek egyik eszköze az ültetvénykivágás, amely az uniós támogatásokkal idén négyezer hektárt érint; a megművelt területek alig 0,5 százalékát, s ebből 7-10 százalék az alföldi középszerű borokra vonatkozik.
A magyar borok exportjának 82 százaléka uniós piacokra irányul, ahol Magyarország Németországgal, Nagy-Britanniával és Lengyelországgal az első helyen áll. Az egyre nagyobb konkurencia miatt jött létre 2005-ben a Magyar Bormarketing Kht., amelynek keretében termelők és turisztikai szakemberek foglalkoznak a magyar bor belső és európai marketingjével. A céggel közösen indít 2007-ben promóciós kampányt a francia Rhone vidéki és az elzászi térség ART néven az elzászi száraz fehér, a Rhone vidéki vörös és a tokaji édesborok megismertetésére. A kezdeményezést uniós forrásokból fedezik – hangsúlyozza a gazdasági újság.
Sidlovits Diána, a Hegyközösségek Nemzeti Tanácsának munkatársa a lapnak elmondta: Magyarország jelenleg évente alig 7500 hektolitert exportál az Egyesült Államok 25 milliós piacára, de a potenciál óriási. Emellett az orosz és japán piacokra is be akarnak törni a magyar borok. Otthon pedig az egyre jobb minőségű bort kedvelő fiatalabb korosztály meghódítása a cél.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
