Kovács Tamás történész emlékbeszédében elmondta, hogy annak idején a deportálás előkészítésének egyik fontos lépése a zsidók, illetve a zsidótörvények által zsidónak minősített emberek gettóba zárása volt; az első gettót 62 évvel ezelőtt, április 16-án állították fel Kárpátalján. Ez a nap 2001 óta a holokauszt áldozatainak emléknapja Magyarországon.
“Hiszünk benne, hogy a két hónapja látható korszerű holokauszt-történeti kiállítás, az újabb ezerötszáz névvel bővült áldozatok emlékfala és a tövében tartott megemlékezés világos üzenete, hogy senki és semmi nem vonhatja kétségbe az alapvető emberi jogokat” – mondta a történész.
Az emlékközpontot működtető közalapítvány gyűjteményi munkacsoportjának vezetője a mintegy száz egybegyűlt előtt hozzátette: e jogok megóvása és védelme a mindenkori társadalom egyik legfontosabb feladata.
A rövid megemlékezésen mécsest gyújtott David Admon, Izrael Állam budapesti nagykövete, Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista elnöke, Fónagy János, a Fidesz országgyűlési képviselője; az eseményen jelen voltak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége vezetői is.
A Páva utcai megemlékezés után a holokauszt áldozatainak emlékére fáklyás felvonulás indul a pesti Duna-parton.
