Az internet szabad – ez a közhellyé vált mondás nagyon jól jellemzi a mai napig, hogy miért is olyan töretlenül népszerű már évtizedek óta a világháló. Bár egyre több korlátozás van érvényben, például az internetszolgáltatók és a különböző jogvédő szervezetek kíméletlenül harcolnak a nem megfelelő tartalmak (warezoldalak, pornográfia stb.) eltűnéséért, maga a háló megmaradt ingyenesnek. Ezt a szakemberek által csak aranykornak nevezett időszakot zárná le számos távközlési multicég. A mai formájában ismert internet veszélyben van – erre hívja fel a figyelmet a Financial Times.
Az óriásvállalatok tervei között szerepel, hogy közel sem lesz bárki számára, bármikor szabadon hozzáférhető a világháló, illetve számtalan weboldalt nem lehetne elérni. A ma ismert demokratikus net egy gazdasági alapokon működő vállalkozássá alakulna át. Az amerikai cégek ötletét korántsem lehet kósza fellángolásnak minősíteni, mert az elképzelés már felkeltette az amerikai képviselők figyelmét is. Köztudott: a pénznek nincs szaga, és minél több van belőle, annál jobb. Ezen elv alapján könnyen felkarolhatja egy politikus vagy egy képviselőcsoport az ötletet.
Az elképzelések szerint a szélessávú internetszolgáltatók kiegészítő díjakat vezetnének be a hálózataikon le- vagy feltöltött, illetve továbbított nagy adatmennyiségek után. Ezek a díjak egyaránt vonatkoznának a magánfelhasználókra éppúgy, mint a Skype-ra, a Google-re, vagy az Apple-re.
„Mi és a hálózatok tulajdonosai, valamint üzemeltetői dollármilliárdokat fektettünk be, és aki azt hiszi, hogy nem akarjuk a pénzünket viszontlátni, és eltűrjük, hogy egy magánember vagy a Yahoo ezeket a rendszereket ingyen használhatja, az nem normális” – nyilatkozta még tavaly novemberben Ed Whitacre, az AT&T amerikai távközlési konszern elnöke. Az AT&T vezetője mellé időközben felsorakoztak a Comcast, a Bell South és a Verizon vezetői, valamint a német Deutsche Telekom első embere, Kai-Uwe Ricke is. A kérdés, miszerint egy cégnek miért kellene eltűrnie hogy drága pénzen felépített hálózatát ingyen használhassa például a Skype, jogosnak tűnik.
Másrészt viszont ilyen alapon mindenki benyújthatná a számlát. Kezdhetné például Vint Cerf vagy Sir Timothy Berners-Lee, esetleg más elismert, az internet felvirágoztatásában szerepet játszó szakember. S akkor még nem beszélt senki a világhálót naponta használó emberek és cégek érdekeiről, a szakmai irányítás valószínűsíthető eltűnéséről, a médiapolitika átformálásáról. Reméljük, hogy ez csak egy rossz vízió.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
