A lengyel–amerikai találmány egyéb származékai, melyek ugyanazon az úgynevezett tribopolimerizáción alapulnak, mint a kenőanyag, enyhíthetik a motor kopását, növelve a teljesítményt és csökkentve a károsanyag- kibocsátást. A tribopolimerizáció lényege, hogy egy folyadék parányi molekuláival vékony polimerhártyát képeznek a kenést igénylő felületeken, csökkentve a kopásukat és sérüléseiket.
A találmányt Michael Furey, a Virginia Tech gépészmérnök-professzora, valamint Czeslaw Kajdas, a lengyel Radom Műszaki Egyetem munkatársa és kutatócsapata jegyzik. Furey elmondása szerint a folyamat kizárólag a molekuláris szerkezetből adódik, a rendszerhez nem kell semmiféle polimert adni, illetve a felületek bevonásával sem kell foglalkozniuk, mivel az apró molekulák, a monomerek közvetlenül hozzák létre a védő bevonatot az egymáshoz dörzsölődő felületeken és csak azokon a területeken, ahol valóban szükséges.
A nemzetközi csapat 1981 óta dolgozik a tervezeten, azonban csak az elmúlt pár évben sikerült célegyenesbe juttatni az eljárást. Megtalálták a hártyaképződés folyamatának pontos mérését, új összetevőket fedeztek fel, és három szervezettel is megállapodtak a technika továbbfejlesztéséről és értékesítéséről. Jelenleg 16 motort kezelnek az új kenőanyaggal, melyek mindegyike károsodás jele nélkül üzemel a teszteken. Egy másik gyárban időközben megkezdték további 24 motor előkezelését, számolt be Furey, hozzátéve, hogy eddig ezeknél a szerkezeteknél sem lépett fel semmilyen rendellenesség, így az eredmények több mint jónak mondhatók.
A technika csökkentheti a dízelüzemű járművek és gépek „kellemetlen szagú gázainak kibocsátását” is, magyarázta a professzor. Sok európai országban és amerikai államban alkalmaznak korlátozást a dízelüzemanyagok kéntartalmára, mivel a kén-oxid az egyik legbüdösebb szennyezőanyag.
A gond ezekkel az, hogy a csökkentett kéntartalom következtében felgyorsul az üzemanyag-befecskendező és az üzemanyagpumpa elhasználódása, ezen azonban segíthet egy szintén tribopolimerizációval készült dízel „kenőadalék”, ami ellensúlyozza az alacsony kéntartalmat, ugyanakkor megtartja az alacsonyabb károsanyag-kibocsátást is.
A szakértők szerint is jónak tűnik az új kenőanyag, különösen a fémfelületeken, ezek közül is elsősorban az acélon működhet hatékonyan, mivel ahhoz könnyedén hozzá tudnak tapadni a molekulák.
A csapat tagjai szeretnének további tanulmányokat elvégezni a magas felületi hőmérsékletek és más, a motorokban előforduló tényezőknek az új anyag teljesítményére mért befolyásolásáról. A feltalálók ezzel együtt nem igazán hiszik, hogy kenőanyaguk felválthatja a hagyományos motorolajat, viszont úgy vélik, a kísérleti motoroknál és mechanikai rendszereknél teret nyerhetnek vele.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
