„A történelemben eddig soha nem látott mértékben csökken a fajok száma, a dinoszauruszok eltűnésétől számított legsúlyosabb válságot éljük át” – jelentette ki Ahmed Djoghlaf, a szervezet főtitkára.
A szakemberek sérelmezték továbbá, hogy a problémának sem a kormányok, sem pedig a nemzetközi szervezetek nem szentelnek megfelelő figyelmet, nem úgy, mint a környezetvédelemmel kapcsolatos egyéb jelenségeknek, például a globális felmelegedésnek.
„El kell érni, hogy a kormányok még a fejlődő országokban is beépítsék politikájukba a biológiai sokféleség védelmét. Össze kell hangolni a termelés és a megóvás politikáját” – mondta a BBC világszolgálatának Manuel Guariguata, a Biológiai Sokféleség Egyezmény környezetvédelmi felelőse. Az ENSZ védnökségével zajló kongresszuson az elkövetkező négy évben konkrét lépéseket várnak a világ kormányaitól. A környezetvédelmi és biológiai szakemberek felhívták a figyelmet a szigetvilágok ökológiai rendszerének sérülékenységére, azok ugyanis sokkal inkább ki vannak téve a tengerszint emelkedésével vagy a hurrikánok pusztításával járó veszélyeknek.
A konferenciát megelőzően Luiz Lula da Silva brazil államfő nyilatkozatban ígérte meg, hogy az őserdő 6,5 millió hektáros területét (ez nagyjából kétszer akkora, mint Belgium) védettség alá helyezi az elkövetkező három évben.
A trópusi erdőségek élővilága igen nagy veszélyben van, a fajok ugyanis rendkívüli módon egymásra vannak utalva: ahhoz például, hogy egy fa életben maradjon, szüksége van egy bizonyos madárra, amelyik elhinti a magvait. „Egy faj eltűnésével értékes genetikai kincset is elvesztünk: olyan ez, mintha elvesztenénk egy híres festményt – soha nem lehet pótolni” – mondta Manuel Guariguata.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
