Élet-Stílus

30 milliárdos bevételre számít a magyar filmipar

Ugrásszerűen növekedett a filmgyártásra fordított összeg: 2003-ban 1-1,5 milliárd, 2004-ben 7,5 milliárd, 2005-ben pedig 22,2 milliárd forint értékben kaptak megrendeléseket a magyar filmes vállalkozások – írja a Napi Gazdaság.

Indul az Etyekwood építése

A napokban az összes szakhatósági engedély jogerőre emelkedik, s hamarosan megkezdődhet a csaknem 50 ezer négyzetméter össz-alapterületű etyeki Korda Stúdió építése – tudta meg a Napi Gazdaság.

A lap szerint a stúdió alapkövét tavasszal rakják le. A mintegy 150 millió euróból megvalósuló első ütemben hat stúdiót építenek a beruházók a település határában fekvő egykori laktanya területén. A tervek szerint szállodával, golfpályával és a befektetők reményei szerint majd itt forgató filmcsillagok elszállásolását szolgáló luxusvillákkal bővül a komplexum.

Az azóta Etyekwood néven elhíresült beruházást 2004 júniusában jelentette be a két befektető, Demján Sándor üzletember és Andrew G. Vajna filmproducer. Az akkor ismertetett elképzelések szerint 2005 végére kellett volna elkészülniük a stúdióknak, ám az engedélyeztetési eljárások az akkor kalkuláltnál hosszabb időt vettek igénybe.


30 milliárdos bevételre számít a magyar filmipar 1

30 milliárdos bevételre számít a magyar filmipar 2



Mindez a 2004-es filmtörvénnyel elfogadott – a magyarországi gyártási költségek után igényelhető 20 százalékos adó-visszatérítéssel ösztönzött – támogatási rendszer közvetlen hatásának tudható be. A Nemzeti Filmiroda az idén további bővülést vár, év végére meghaladhatja a 30 milliárdot a filmgyártásra költött pénz. A legtöbbet, 11 milliárdot a bérmunka-produkciók tették ki, 5-5 milliárdot a magyar részvételű bérmunka és a magyar filmek, valamint 1,2 milliárdot a televíziós sorozatok. Tavaly a filmiroda az itt elköltött összeg alapján 167 filmalkotás után állított ki összesen 2,8 milliárd forintról adóigazolást, tehát tavaly ennyi közvetett állami támogatásban részesült a filmipar.

A filmes lobbi jól működött, hiszen az új támogatási rendszeren kívül a Magyar Fejlesztési Bank a Sikeres Magyarországért vállalkozásfejlesztési hitelprogramjának keretében az audiovizuális fejlesztésekhez – köztük stúdióépítésekhez – kapcsolódóan kedvezményes kamatozású hitelt biztosít. (A hitel 1–5 milliárd forint lehet, a futamidő legfeljebb 15 év.)

Többéves vajúdás után az év elején megszavazta a parlament, hogy a Mafilm Rt. az ÁPV Rt.-től pénzbeli térítés nélkül – egy, az állam kezében maradó vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvényen kívül – átkerüljön a Magyar Mozgókép Közalapítványhoz (MMK). A Magyar Filmlaboratórium Kft. is közalapítványi tulajdonba kerül ily módon, kivéve egy állami, 100 ezer forint névértékű, szavazatelsőbbségi jogot biztosító üzletrészt.

A vagyonátadásról, az állami képviselet mértékéről azonban még nem született megállapodás a pénzügyi, a kulturális tárca és az MMK között. Az erről szóló kormányrendelet elfogadása az országgyűlési választásokig meglehetősen kérdéses. Az MMK-t sürgetné az idő, hiszen addig állnak a Mafilm-stúdiók fejlesztéséről kezdett befektetői tárgyalások is az olasz Cinecittá, a német Bavaria filmstúdiók üzemeltetőivel és a Babelsberg Film GmbH-val. A fejlesztés pedig elodázhatatlan, hiszen hamarosan versenytársai lesznek a Mafilmnek: több magánfilmstúdió építése elkezdődött vagy kezdődik az idén. A Mafilm-stúdiók korszerűsítésére, felszerelésére legalább ötmilliárd forintot kellene fordítani. A befektető használhatná az infrastruktúrát, és saját produkciókat hozhatna a Mafilmhez, de tulajdonjogokat nem kapna.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik