Élet-Stílus

A klubok szerint a PANKKK

A kultusztárca fél éve indította a magyar könnyűzenét támogató programját, amelynek egyik kiemelt feladata a vidéki klubokban rendezett koncertek támogatása. A klubvezetõk örülnek a lehetőségnek, de szerintük kevés amatőr zenekar tudja teljesíteni a PANKKK feltételeit.

A kulturális minisztérium tavaly indította az elsősorban az amatőr könnyűzene lehetőségeinek kiterjesztésére szolgáló PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért) kezdeményezést. A cél, hogy a vidéki klubok támogatáshoz jussanak az élőzenei koncertek megrendezéséhez, a tevékenység kikerüljön a szürke zónából és a szerzői jogdíjak is jobban érvényesüljenek.

Nagy Gergő a Kimnovák együttes basszusgitárosa, a program egyik kezdeményezője szerint ritkán történik meg, hogy szakmai kezdeményezést a politika olyan eredményesen átment gyakorlatba, mint a Pankkk program esetében. Mint mondta, szerintük a könnyűzene a kultúra szerves része, s ezáltal jogosan számít támogatásra. Elméletileg persze a populáris zenének el kellene tudnia adni magát, de ehhez szükség van piacon való megjelenés segítésére. Amióta a magyarországi művelődési ház rendszer összeomlott, alig találunk élő zenés programokat. A kultúrának ez a része nehezen vagy egyáltalán nem jut el a fővároson kívülre, az államnak tehát az infrastruktúrát kell anyagilag támogatni.

A minisztérium 1804 koncert megrendezését támogatja, amelynek kétharmad részét profi zenekarok, egyharmadát pedig az amatőrök produkciója teszi ki.
A 69 támogatottból három egyetemi vagy főiskolai klub, huszonkilenc művelődési központ ifjúsági klubja, harminchét pedig olyan koncertszervező illetve vendéglátóhely, amely a környezetükben működő amatőr rock, jazz illetve egyéb zenét játszó amatőröknek nyújt fellépési lehetőséget.

Nem cél a már piacképes profik támogatása ezért a budapesti klubok és azok a koncertek, ahol a fellépőknek fizetett összes fellépési díj meghaladja a négyszázezer forintot, nem kapnak támogatást. Azok a zenekarok sem szponzorálhatók, akiknek hangfelvételeiből tízezer vagy annál több példány készült a fellépést megelőző évben.

Azok a klubok kapnak működési támogatást, amelyek egy évben legalább tizenkét élőzenei koncertet rendeznek és ebből legalább kettő amatőr. A támogatás az alkalmanként kifizetett fellépési díjak ötven százaléka, de esetenként maximum százezer forint lehet. Egy klubban évente legfeljebb negyven előadás támogatható. Fontos feltétel, hogy a zenekar ötven százalékban saját dalt játsszon, hiszen e nélkül a fellépés nem minősül élő zenei koncertnek.

A veszprémi Várkert Klub vezetője szerint a kezdeményezés dicsérendő, bár több feltétel teljesítése szinte lehetetlen. Mészáros Zoltán elmondta, egyrészt nagyon leszűkíti a klubok zenei választási lehetőségét, és nehéz olyan együttest találni, akik csak magyarul játszanak, ötven százalékban saját zenét adnak, valamint számlaképesek. További problémát okoz, hogy a fellépés előtt három nappal be kell jelenteni milyen számok várhatók az adott fellépésen, ami sok esetben a gyakorlatban nem valósítható meg. Összességében szerinte a feltételek nehezen összeegyeztethető azzal, ami a klubokban zajlik.

Tatabányán a Peron Music Alapítvány és a Közművelődés Háza együtt pályázott. A Közművelődés Háza művészeti vezetője szerint a program legnagyobb érdeme az, hogy újabb lehetőséget teremtett a fiatal közönség megmozdítására. Az eddig megvalósult két koncert visszhangja jó, szeptemberig még tíz előadást kell megvalósítani. Sugár Gabriella hozzátette, az amatőr együttesek először többnyire feldolgozással indulnak, ennek ellenére Tatabányán nem volt túl nehéz olyan zenekart találni, akik tudják teljesíteni a saját dalokra vonatkozó ötven százalékos kritériumot, mivel a Peron Music Alapítvány látókörében sok, már saját hanggal, zenékkel rendelkező amatőr együttes van.

Az utólagos finanszírozást és a kevés támogatást sérelmezi a füzesabonyi FIGYUSZ Közhasznú Kulturális és Sport Egyesület alelnöke. Kiss Gergely értesülése a kultusztárca nemrég úgy döntött, már nem tizenkettő, hanem hat koncertet is le lehet jelenteni, ez megkönnyítené egy kis klub tervezését. Ezzel együtt félelmek merülnek fel az elszámolás kifizetésével kapcsolatban.

A kazincbarcikai Feeling Cafe és Bár ügyvezetője szerint a közönség elszokott az igényes zenétől, ezért a visszajelzések eltérőek. Kocsis Attila a programon keresztül személyes céljának tekinti a fiatalok zenei ízlésének formálását Véleménye szerint, bár több szórakozóhely létezik a térségben, ezek nagy része későn értesült a lehetőségről ezért már nem is tudott pályázni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik