„Lehetséges, hogy az esetleges új világméretű járvány megfékezésére irányuló erőfeszítések csak lassítják a vírus terjedését, de a segítségükkel időt nyerhetünk ahhoz, hogy az érintett országok kidolgozzák a saját tervüket, és a gyógyszergyártó cégek megkezdhessék a hatékony emberi oltóanyag kidolgozásának hosszú folyamatát” – fejtette ki Margaret Chan, a WHO tanácsadója.
A genfi szakértői tanácskozáson kidolgozott dokumentumokat a következő hetekben teszik közzé. David Nabarro, az ENSZ madárinfluenza elleni küzdelem összehangolásával megbízott koordinátora szerint az Ázsiában, Európában, Közép-Keleten és Afrikában már jelen lévő madárinfluenza várhatóan egy éven belül éri el az Atlanti-óceán túlsó partját. A szakértő szerint a vadmadarak révén a vírus már a következő hónapokban elérheti az északi sarkvidéket, fél évvel később pedig Észak- és Dél-Amerikát.
John Clifford, az amerikai mezőgazdasági minisztérium főállatorvosa közölte: a tudósok már korábban megkezdték a költöző madarak alaszkai és észak-amerikai útvonalainak ellenőrzését, de idén jelentős mértékben fokozták az erre irányuló erőfeszítéseket.
Angela Harless, a tárca munkatársa elmondta: idén 75-100 ezer élő és elhullott szárnyast kívánnak tesztelni, elsősorban vízen és tengerpartokon élő madarakat. A H5N1 vírus több millió szárnyas pusztulását okozta több mint harminc országban.
2003 óta több mint tíz országban 175 ember betegedett meg a kórban, és 96-an haltak meg.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
