Az Okleveles Ingatlanszakértők Királyi Intézete (Royal Institution of Chartered Surveyors – RICS) által kiadott 211 oldalas, 18 EU-tagállamra kiterjedő éves visszatekintés szerint tavaly az Európai Unióban messze az észt ingatlanpiac drágult a legerősebben: a balti országban átlagosan 28 százalékkal mentek fel 2005-ben a lakó- és kereskedelmi ingatlanok árai. Észtország második éve vezeti ezt a mezőnyt: 2004-ben is már 25 százalékos volt az ingatlanpiaci infláció ebben az országban.
Gyorsult Magyarországon is az ingatlaninfláció üteme: a RICS éves felmérése itt tavalyról 10 százalékos átlagos drágulást mutatott ki a 2004-ben mért 8 százalék után. A jelentés megjegyzi ugyanakkor, hogy a Budapesten újonnan elkészült és piacra került házak ára stagnált. Magyarországot a térségből Észtország mellett Lengyelország is megelőzi a RICS inflációs listáján: itt 10 százalékot valamivel meghaladó ütemben nőttek tavaly az ingatlanárak.
A patinás londoni intézet jelentése szerint az új EU-tagállamokban még csak most kezd fejlődni az egyéni ingatlantulajdonosokat célzó jelzálogpiac. Mivel mindegyik kelet-európai uniós országban súlyos ellátási oldali hiány van az ingatlanpiacon, a jelzálog intézményének megjelenése ebben a piaci környezetben meredek áremelkedést okozott.
A Royal Institution of Chartered Surveyors szerint emellett a térségi ingatlanpiac mérete egészében is csekély, és jóval kevesebb tranzakciót bonyolít le a Nyugat-Európában szokásosnál. Ebben a helyzetben a külföldi befektetői érdeklődés is torzítja a piaci viszonyokat és aránytalan árhatásokkal jár, áll a londoni jelentésben.
Az összefoglaló szerint tavaly a brit ingatlanpiaci infláció lassult messze a legnagyobb mértékben a vizsgált országok közül. Nagy-Britanniában 2005-ben átlagosan alig 3 százalékkal drágultak az ingatlanok az egy évvel korábbi 12 százalék után. A brit ingatlanpiac ezzel a 14. helyre csúszott vissza a RICS inflációs listáján, jóllehet 2004-ben még – Írországgal holtversenyben – a harmadik volt. Nagy-Britanniában mindazonáltal az utóbbi tíz évben rendkívüli méretűvé duzzadt az ingatlanpiaci árbuborék: 1995 óta 137 százalékkal drágultak az ingatlanárak.
A brit statisztikai hivatal (ONS) két éve tette közzé első, teljes körű felmérését a nemzeti összvagyonról. Az akkori összesítés szerint az ország összvagyonának legnagyobb egyedi tételét – 55 százalékát – a lakossági tulajdonú lakásállomány adta: ennek összértéke 2700 milliárd font volt. A kereskedelmi célú, illetve köztulajdonban lévő épületek értéke volt a második legnagyobb tétel, 565 milliárd fonttal.
