Hosszú magyar síszezon

A nőnap és talán még a március 15-e is beleesik a síszezonba – legalábbis ezt remélik a Figyelőnet által megkérdezett pályaüzemeltetők. Az idény szerintük közepesen jó eddig, tény, hogy a tavalyinál mindenképpen hosszabb: akkor csak január végén volt síelésre alkalmas hó, most viszont december 25-én indult a szezon. „Beleesett a téli szünet, tehát nem volt iskola, a felnőttek többsége is szabadságon volt. Olyan sokan jöttek, mintha minden nap szombat-vasárnap lett volna ” – mondta a Figyelőnetnek Kovács Zoltán.

A Bánkúti Sí Klub elnöke hozzátette, azóta, néhány nap kivételével folyamatosan lehet csúszni a pályákon. „Amikor esett az eső, bezártunk, nehogy szétcsúszkálják a havat.” Bánkúton még mindig jól síelhető a hó a múlt heti felmelegedések ellenére is. Úgynevezett hócement van a pályákon. A hó, ahogy keveredett a vízzel, megszilárdult és most már biztosan tart” – tette hozzá Kovács Zoltán. A pályák állapotáról elmondta, mind a nyolc használható, szerencsére a legtöbb északi fekvésű, így nem nagyon olvadt. „A Bálvány felé eső déli pályán kénytelenek voltunk hólapátolni, de ez is használható. Lankás, úgyhogy a kezdők kedvence.”

A szlovákok már Dobogókőn vannak

Két kilométeren keresztül száguldhatnak a pilisi pályán a téli sportok szerelmesei. Ráadásul itt van az ország egyik legmeredekebb lejtője is. „Ugyan piros kategóriába esik a pálya, de 55 fokos ” – tudtuk meg Lőrincz Lászlótól. A Dobogókőért Alapítvány vezetője elmondása szerint a pályák jó állapotban vannak, igaz, egy-két helyen, ahol hirtelen fordulnak a síelők, vannak foltok. „Mégis úgy néz ki, mintha már alig lenne hó a pályán, mert a fákra rakódott por és egyé szennyeződés elolvadt és ráfolyt a lejtőkre, most ezt takarítjuk” – tette hozzá.

A dobogókői síközpontba rengetegen járnak a környékról, a közeli Budapestről is, de érkeznek szlovákok is. „Ha átjönnek az esztergomi hídon, még 18 km-t kell autózniuk és már csúszhatnak is.” Ezzel szemben Bánkúton jellemzően magyarok sportolnak. „Egy hétvégi nap akár háromezren is kijönnek, egyharmaduk miskolci, a többiek pedig jönnek egész Kelet-Magyarországról” – mesélte Kovács Zoltán. Hozzátette, a legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyéből jönnek, de találkozott szegediekkel és budapestiekkel is. A dunántúliak viszont inkább Ausztriát választják, a borsodiak egy része pedig a közeli Szlovákiában síel. „Akik nagyon sportosak és igénylik a hóágyúzott pályát, azok mennek oda” – mondta a síklub vezetője. Hozzátette, a bükki pályák is nagyon jók, szerinte ezek sportosabbak, mint a Mátrában működők.

Dobogókőn, Bánkúton, de a tobbi síközpontban is Eplénytől Mátraszentistvánig várják a sítáborba érkezőket. Az iskolások általában hétközben jönnek, jellemzően három-négy napra. „Egy jó iskolaigazgató elengedi a gyerekeket hétközben is, tudja, hogy olyankor kevesen vannak” – mondta Kovács Zoltán. Ez azonban nem hoz nagy hasznot a síközpontoknak, nem ritka az ötven százalékos kedvezmény sem, Lőrincz László szerint szinte „pusziért” jöhetnek a fiatalok. „Ennek ellenére kevés a sítáborozó, a szülők nagy része nem engedheti ezt meg magának.” – tette hozzá.

A táborok ellenére mindkét üzemeltető a gyenge hétköznapokról panaszkodott, pedig ilyenkor olcsóbban lehet csúszni. „Nem értem, hogy az emberek tíz- és százezreket ölnek a felszerelésbe, és nem használják ki, pedig kivehetnének egy-két nap szabadságot” – értetlenkedett Lőrincz László. Hozzátette, volt nap, amikor hat ember volt összesen a pályán, miközben hétvégén több százan is csúsznak.

Skiaréna és napozóterasz

A hazai sípályák felszereltsége, szolgáltatásai sokat fejlődtek az elmúlt években. A Bakony déli részén, Eplényben például közel 300 milliós fejlesztés kezdődik. Felújítják majd a felvonókat és a jelenlegi pályákat, köztük Magyarország legmeredekebb, harminc fokos lejtőjét is. A tervek szerint kialakítanak majd egy új sípályát, felállítanak egy csákányos felvonót és hét hóágyút is, a további bővítésekkel pedig majd létrejöhet az összesen öt és fél km egybefüggő sípályát magába foglaló Eplényi Skiaréna.

A legmagasabb hazai pályán, Kékestetőn idén a felvonót újították fel, de már üzemel egy 150 méteres tanulólift is. Három évvel ezelőtt a Kékes déli sípályájáját teljes hosszában kiszélesítették, így mindenhol legalább negyven méteres lett, a felületét kőmentesítették és úthengerekkel simították le. Elkészült a teljes pályán a hangosítás és a világítás is, így akár éjszaka is síelhetnek a sport szerelmesei. Az ország leghoszabb pályáján 1,8 km-t tehetünk meg leceken, a végén pedig választhatunk, felvonóval vagy síbusszal akarunk-e visszajutni a csúcsra. Bánkúton egy felvonó vezérlését cserélték le, közel négyszáz ezer forintból, így tudják szabályozni a sebességet: ha kezdő síző akarja használni, lelassítják. A bükki pálya mellett napozóteraszt alakítottak ki, de pályáznak szállófelújításra is. Dobogókőn újra „üzembe állítottak” egy régi pályát, és hasonló tervük van 2006-ra is, akkor egy 2,1 k m-es pályát állítanak majd újra üzembe.

Császárok a lécen

A sípályák többségénél szánkópályát is kialakítottak, de sok helyen várják a snowboardosokat is. A Bánkúthoz közeli Bükkszentkereszten például freestyle-pályát készítettek nekik csúszócsövekkel és droppasztallal. De várják a deszkásokat Dobogókőn is, igaz, jobb, ha nem kezdők. „Akik még nem elég ügyesek, nehezen tudják használni a felvonót, és könnyebben tönkreteszik a pályát is” – mondta Lőrincz László.

A kezdők túlzott önbizalma azonban nem csak a hódeszkásokra jellemző. „Azt hiszik, azért mert léc vagy deszka van a talpuk alatt, ők az élet császárai” – méltatlankodott a dobogókői pálya üzemeltetője. Szerinte sokan nem tartják be az alapvető előírásokat sem. „Profi oktatóval kell elkezdeni a síelést, akkor biztos ritkábban fordulna elő, hogy valaki alig tud felmenni a felvonón. Elenged négy-öt kart, és csodálkozik, ha mögötte méltatlankodnak.” Hozzátette, a tudatlanság akár balesetekhez is vezethet. „Tizenkét éves kor alatt kötelező a védősisak, ha történik valami a szülő a felelős. A síelés nem veszélytelen, ezt mindenkinek tudnia kell.”