Miről szól a Da Vinci kód?
A tanulmányi úton Párizsban tartózkodó Robert Langdon szimbólumkutatót telefonon riasztják egy késő esti órán. A Louvre idős kurátorát meggyilkolták a múzeumban, és érthetetlen kódot találtak a holttest mellett. Miközben Langdon és Sophie Veveu, a tehetséges francia titkosírásszakértő a rejtvény megoldásán dolgozik, elképedten fedezi fel a rejtett utalások nyomát Leonardo da Vinci műveiben – noha ezeket az utalásokat mindenki láthatja, a festő zseniálisan álcázta őket.
Michael Baigent és Richard Leigh mind a szerzőt, Dan Brown-t mind a kiadót, a Random House-t beperelte ötletlopás címén. Azt állítják, hogy Brown az ő 1982-ben született, The Holy Blood and the Holy Grail (a könyv magyarul Az abbé titka: szent Grál, szent vér címmel, 1994-ben jelent meg) című, dokumentumjellegű könyvük tematikájára és felvetéseire építette fel – British Book Awards díjas – művét, amelyet eddig több mint 30 millió példányban adtak el világszerte. Az ügy pikantériája, hogy Baigent és Leigh alkotását is a Random House adta ki annak idején, vagyis saját kiadójukat idézték törvény elé.
Mindkét könyv vezérfonala az a feltevés, hogy Krisztus feleségül vette Mária Magdolnát, gyermekeik is születtek, akikkel a mai Franciaország területén telepedtek le, és utódaik talán még ma is élnek, ezt a tényt azonban a katolikus egyház minden lehetséges eszközzel igyekezett elleplezni.
A londoni per hétfői nyitónapján Dan Brown is jelen volt. A felperesek ügyvédje szóbeli előterjesztésében tényként állította, hogy Brown a két másik szerző könyvéből másolt, és az így keletkezett mű publikálása Baigent és Leigh szerzői jogainak sérelmével ér fel a brit törvények alapján. Brown nevében a Random House cáfolta, hogy sérültek volna a brit jogdíjtörvények.
Londoni megfigyelők szerint a bírósági eljárás akár a Brown-könyvből 100 millió dolláros költséggel, Tom Hanks és Audrey Tautou főszereplésével készült Ron Howard film májusra tervezett bemutatóját is kérdésessé teheti.
Dan Brown mindazonáltal tavaly már megnyert egy hasonló plágiumpert, amelyet Lewis Perdue író indított ellene New Yorkban, ugyancsak azzal a váddal, hogy A Da Vinci-kód az ő műveinek – az 1983-as Da Vinci-örökségnek és a 2000-es Isten lányának – elemeiből építkezett. Perdue be akarta tiltatni A Da Vinci-kód további forgalmazását és leállíttatni a filmforgatást, valamint 150 millió dolláros kártérítést igényelt. A bíró azonban elutasította keresetét, azzal az indoklással, hogy a hasonlóságok olyan gondolatokon alapulnak, amelyeket nem lehet szerzői védelemben részesíteni.
