A kóstoló résztvevői
Fabók Mihály, a Gundel étterem sommelier-je.
Lengyel Péter, bölcsész, szakíró
Kertész György, újságíró, pr-szakember
Fekete Béla, somlói borász
A részletes kóstolási jegyzék itt olvasható >>
A ma közkeletű értelmezés szerint, a nászéjszakák bora a somlói juhfark egy kemény, savas, férfias karakterű bor, melynek fogyasztása növeli annak esélyét, hogy fiúgyermek legyen a nász eredménye. Talán ezért volt a Habsburg háznak is egyik kedvelt bora. A Habsburgok asztalára viszont csak kiváló borok kerülhettek, így kevéssé valószínű, hogy a húzós savú juhfark volna a mágikus nedű. Inkább egy elegáns házasítás több helyi fajtából vagy lehet, hogy egy késői szüretelésű, behízelgő, kedves bor volt a nászéjszakák bora. Ez utóbbival ma elég ritkán találkozni Somlón. Szép, karakteres, száraz borokkal, sokkal inkább. Pedig az édes bor készítéshez szükséges aszúsodás nem ritka Somlón.
A somlóihoz idő kell
A kóstolóhoz a somlói fő fajtákból – nyolc termelőtől 17 bort – kért be „bizottság”: olaszrizlingből, furmintból, hárslevelűből és az obligát juhfarkból. Valamennyi boron érezhető volt a somlói talaj és mikroklíma hatása: a lendületes – néhol erőteljes – savak és határozott mineralitás. A vulkáni talajnak köszönhetően még a gyengébb borokban is erőteljesen érezhető egy sós, ásványos ízjegy, ami a legszebb tételeknél gyönyörű harmóniában simul össze a gyümölcsös ízekkel és a fahordós érlelésnek köszönhető zamatokkal. Nem hiába tartja a mondás, hogy a somlói nem futókaland, Hamvas Béla szerint a somlóihoz idő kell, értékei csak akkor mutatkoznak meg, ha odafigyelünk rá.
A legszebb somlói borokon érezhető volt, hogy nagyon jól beérett – szinte már túlérett – de még épp formában szüretelt fürtök feldolgozásából készültek. A túléréssel lebomlanak az agresszívabb savak, koncentrálódnak az ásványi anyagok és az így kialakuló erőteljesebb test mellett a gyümölcsaromák is jobban érvényesülnek.
A juhfrak leszerepelt
Itt terem a nászéjszakák bora.
A most kóstolt tételek közül Györgykovács Imre olaszrizlingje végzett az első helyen. Az első harmadban – a négy csillagos borok kategóriájában – még két furmint és két hárslevelű szerepelt, Györgykovács Imre és Fekete Béla borai. Ez persze nem jelenti azt, hogy a középmezőny borai (72 pont felett) ne lettek volna szépek, hiszen a legjobb termelők borai érkeztek a kóstolóra.
A kóstolón a furmintok teljesítettek a legjobban, e fajtán belül volt a legkisebb a szórás, míg a jól ismert, és a borászok elmondása szerint rendkívüli mértékben keresett somlói juhfark, szinte minden esetben egy kemény, savas, különösebb erények nélküli bort mutatott.
Bár helyi termelők szerint 10 évből 3-4 évjáratban lehet későn szüretelni a juhfarkot és így minőségi bort készíteni, általában azonban a híres somlói juhfark egy közepes minőségű bor, ami ráadásul a furminttól, az olaszrizlingtől és a hárslevelűtől foglalja el a helyet, amelyek európai összehasonlításban is értékelhető borokat adnak.
Persze a Somló mintegy 600 hektárján gazdálkodó 2000 (kis)termelő számára ma nem a világsiker a fontos, hanem a helyi piac. A magyar vevők, pedig a juhfarkot keresik Somlóról, mert ezt a fajtát és a savhangsúlyos, kemény, férfias bort azonosítják a nászéjszakák borával.
A Borportál.hu somlói bortesztjének teljes változata itt olvasható >>
