Élet-Stílus

Internet – Magyarország hátul kullog

admin
admin

2006. 02. 02. 11:51

Európán belül a fejlett skandináv országokban használják legtöbben az internetet legalább havi rendszerességgel. A 37 országot érintő kutatásban Magyarország a 29. helyen áll.

Az osztrák Fessel-GfK 2005. decemberi jelentéséből kiderül, hogy a 15 évnél idősebb lakosság körében a skandináv országokban 70 százalék feletti azoknak az aránya a társadalmon belül, akik rendszeresen használják a világhálót. A lista végén – nem nagy meglepetésre – a legkevésbé fejlett országok, így Albánia, Ukrajna és Macedónia állnak. Albániában a lakosság alig 1 százaléka használja az internetet.

Magyarország a 29. helyet foglalja el a rangsorban, hazánkban ugyanis a 15 éven felüli népesség (8,5 millió állampolgár) 33,2 százaléka fér hozzá az internethez. Közülük még kevesebb, mindössze 23,8 százalék tekinthető tényleges internetfelhasználónak, azaz csatlakozik havonta legalább egyszer a hálóra. Az internet magyarországi elterjedtsége és kihasználtsága messze elmarad az európai átlagtól, a vizsgált országokban ugyanis összességében 41,8 százalékot tesz ki az internethasználók aránya.

A hazaihoz képest magas átlag is eltörpül azonban az itt csak viszonyítási alapként közölt amerikai adat mellett: az USA-ban mintegy 70 százalékos az internethasználók aránya a társadalmon belül. A magyar adatok gyakorlatilag megegyeznek a csupán három százalékkal lemaradó Romániáéval, s a Visegrádi Négyek mindegyik tagállama megelőz minket.

A netes vásárlásban nem bízunk

A legfrissebb hazai kutatási adatok szerint Magyarországon a legalább havi rendszerességgel internetezők 14 százaléka használja az internetet vásárlásra, viszont ennél lényegesen több, 53 százalékuk keres információt a világhálón a (akár online, akár hagyományos) vásárlásokat megelőzően. Sokan – ha nem is az interneten rendelik, vásárolják meg a terméket – kihasználják az internet információbőségét.

Az információt keresők többsége (79 százalék) kulcsszavas keresőoldalakon kutat termékek után. Jellemző még, hogy a felhasználó közvetlenül ellátogat a termék vagy a gyártó honlapjára (62 százalék), illetve hogy szakoldalakat és teszteket hív segítségül a vásárlás hatékonyabbá tételéhez (49 százalék). Az online információszerzés szempontjából a műszaki cikkek a legnépszerűbbek (68 százalék), de sokan kutatnak könyvek, zenei kiadványok, utazási szolgáltatások vagy számítógépes hardvereszközök után.

Az online vásárlók alacsony, 14 százalékos aránya valószínűleg nem indul növekedésnek a közeljövőben sem, ugyanis a havi rendszerességgel internetezők mindössze egynegyede mutat hajlandóságot a netes vásárlásra. Az online vásárlás iránti egyfajta távolságtartást mutatja Magyarországon az is, hogy a vásárlók elsősorban megrendelni szeretik a kívánt terméket, szolgáltatást, viszont fizetni jellemzően nem az interneten keresztül szoktak. A vásárlók a készpénzes utánvételt részesítik előnyben, 64 százalékukra jellemző ez a fizetési forma. 38 százalék interneten rendeli meg a terméket vagy szolgáltatást, de a helyszínen fizet és veszi át az árut. A vásárlóknak csak töredéke, kevesebb mint egyötöde használ bankkártyát a fizetéshez, a kuponos, mobiltelefonos vagy „prepaid” kártyás fizetés használatának aránya pedig elenyésző.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

NEW YORK, NY - DECEMBER 09: People carry signs addressing the issue of sexual harassment at a #MeToo rally outside of Trump International Hotel on December 9, 2017 in New York City.   Stephanie Keith/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.